A Tóra és a rabbinikus írások szerint az asztrológia, a boszorkányság, az okkultizmus szigorúan tiltottak a zsidó vallásban. De a Dr. Bernard Heller Museum januárig tartó kiállítása azt mutatja, hogy az okkultizmus mindig is része volt a zsidó hitnek és a mai napig az. 

A „Mágikus gondolkodás: babonák és más elképzelések” című kiállítás létrejöveteléhez a múzeum nyílt felhívást intézett kortárs zsidó művészekhez zsidó babonákat feltáró alkotásokért. Az eredmény pedig egy olyan tárlat lett, ami több mint 50 művész munkáját mutatja be.

Sara Ronis nemrég megjelent könyvében azt állítja, a természetfeletti valójában régóta jelentős és erőteljes eleme a zsidó életnek. „Sok askenázi zsidó ma a judaizmust egyszerre tekinti racionálisnak, tudományosnak és spirituálisnak, mint az anyagiakat” – mondta a New York Jewish Week-nek. „Ez a XIX. századi Nyugat-Európa sajátos körülményeiből fakad, és fontos része a zsidó történelemnek…..Még a talmudi rabbik is felismerték, hogy a világ tele van olyan jelenségekkel, melyeket nem tudnak megmagyarázni. „

Az igazság az, hogy Lilith első említésétől az Ézsaiás könyvében a nyugati falnál ma árusított vörös zsinórokig –az ayin hara avagy a szemmel verés elűzésére – az okkultizmusnak hosszú története van a judaizmusban.

Noam Sienna, az „A Rainbow Thread: Anthology of Queer Jewish Texts From the First Century to 1969” című könyv szerzője szerint a zsidó szövegek mellett a tárgyak „olvasása” (vagyis a zsidó anyagi kultúra vizsgálata) kulcsfontosságú a helyzet megértéséhez.

„A tárgyak olvasása egy módja annak, hogy hangot adjunk azoknak az alanyoknak, akiktől a szöveghagyományon keresztül talán megtagadták a beszéd képességét – nők, kézművesek, földművesek, népi mágia művelői –, és teret adunk olyan élményeknek és nézőpontoknak, amelyeket az irodalmi feljegyzések nem fejeznek ki” – magyarázta. A hamsa, valamint más amulettek és varázstálak szintén szorosan kötődnek ehhez a hagyományhoz. „Egy észak-afrikai, maghrebi zsidó számára a hamsa kéz bibliai és rabbinikus asszociációk sűrű szövedékét idézi elő: védelem és áldás,  a rossz energia kivédése és a jó energia vonzása.”

A kiállításon szereplő tárgyak közül sok a szüléssel kapcsolatos zsidó babonákhoz kapcsolódik, ami potenciálisan veszélyes pillanat az anya és a csecsemők életében. A zsidó babonák közül is sok – mint például az idegenkedés a babaváró összejövetelektől – széles körben elfogadott. Valójában ez a gyakorlat abból a babonából ered, hogy a születendő gyermek miatti felhajtás átkot válthat ki.

Deborah Ugoritz „Bubba Meises” kollázsa ötvözi a zsidó születési amulett hagyományos elemeit (az anyát és az újszülöttet a démon Lilithtől védi, aki esetleg megölheti a gyermeket), de a hagyományt is kortárs környezethez igazítja.

A művész azt mondta, bár ő nem hisz a babonákban, de ő sem tartott babaváró bulit.

„Nem vagyok vallásos és nem hiszek a babonákban, de attól még tudnak ártani. A szüleim iránti tisztelet miatt folytatom a hagyományokat.”