Bár már lejátszották a mérkőzések háromnegyedét, ám igazán csak most kezdődik a Katarban zajló labdarúgó világbajnokság. Kialakult a legjobb 16 mezőnye, s mostantól a vesztes búcsút mondhat az érmes álmoknak. Az álmoknak, melyekről nem egy korábban nagy reményekkel induló csapat lemondhatott. Meglepetésre kiestek a németek, a belgák, és a dánok is. Tegyük hozzá, nem egy váratlan eredményben benne voltak a játékvezetők (és vélhetően a FIFA).
A VAR bevezetése mellett az volt az érv, hogy igazságosabbá teheti a játékot. Már eddig is sejtettük, de most többször is tapasztaltuk, ez nem igaz. A FIFA pedig igazolta, nem csak a rendezési jog odaítélése kapcsán egy korrupt szervezet, de a pályán történtekbe is jócskán beleszól – olykor éppen a VAR-ral. A számos érdekes ítélet mellett két ázsiai csapatot is szimplán továbbcsaltak. Persze nem ok nélkül, de erről majd később…
Menjünk végig a csoportokon
Az A csoportban hamar kiderült, Katar csak a házigazda jogán kerülhetett a résztvevők közé, a 2015-ös – szintén katari – kézilabda világbajnoksággal ellentétben ezúttal csak szurkolókat tudott összevásárolni egy csapatnyi játékost nem, így első rendezőként búcsúzott pont nélkül. Már az is örömöt jelenthetett a hazaiaknak, hogy legalább egy gólt szereztek. A hollandok a hajrában gyűrték le Szenegált, majd játszottak egy békés döntetlent Ecuadorral. Így a második továbbjutó helyről a két vetélytárs mérkőzése döntött, melyen az afrikaiak megérdemelten győztek.
A B-ben az angolok izgalommentesen léptek tovább, miután 6-2-re verték Iránt és 3-0-ra a harmatos Wales-t, míg a kettő között 0-0-ra végeztek az Egyesült Államokkal. Az irániak nem énekelték a himnuszt első meccsük előtt, tiltakozva az otthoni események, és a hatalom ellen, ezzel sokak szimpátiáját vívták ki. Talán a következő meccsükön bíráskodót is meghatotta, mert négy perccel a találkozó vége előtt véleményes szituációban állította ki a wales-i kapust. Az ázsiaiak éltek a lehetőséggel és a 10 perces hosszabbításban kétszer is betaláltak. Ám ez sem volt elég, mert az utolsó körben 1-0-ra kikaptak a jenkiktől, akik így a 16 közé jutottak. A találkozó után, a politikára fittyet hányva – vagy éppen annak üzenve – az amerikaiak vigasztalták ellenfelüket…
A C csoport rögtön egy hatalmas meglepetéssel indult, Szaúd-Arábia kétszer lőtt kapura – kis túlzással a 16-osig sem jutott el többször, e kettővel mégis fordítani tudott a második játékrész elején és 2-1-re verte Argentínát, olykor némi játékvezetői támogatással. A nagy győzelem örömére másnap szabadnapot hirdettek a szaúdiaknál. Kicsit korai volt az öröm, mert aztán a lengyelek 2-0-ra, Mexikó 2-1-re verte őket és a négyes végén zártak, míg a dél-amerikaiak két 2-0-s sikerrel az élen. A szaúdiak Mexikónak lőtt gólja a lengyeleknek jelentett igazán boldogságot, mert így már nem a sárga lapokat kellett számolni, hanem a jobb gólkülönbségükkel léptek tovább másodikként. (Magyarázat: azonos pontszám esetén nem az egymás elleni eredmények számítanak, hanem a gólkülönbség, majd a több lőtt gól, s egy idő után a kevesebb sárga/piros lap…)
A D jelű négyesben a franciák simán hozták az első két meccsüket (Ausztrália, Dánia), így már továbbjutóként várták az utolsó kört, melynek Ausztrália három ponttal (Tunéziát legyőzve), Dánia és Tunézia az egymás elleni döntetlen után 1-1 ponttal vágott neki.
A torna titkos esélyesének tartott dánok a harmadik találkozón sem tudtak felpörögni, és csak erőlködtek, míg a fizikailag remek, ám technikailag (is) csekélyebb képességű kenguruk jól állták a sarat, majd egy kontra végén lőtt góllal a győzelmet és a továbbjutást is megszerezték. Tunézia 1-0-ra verte a tartalékos franciákat úgy, hogy Griezmann lőtt egy szabályos egyenlítő gólt, amit a bíró megadott, majd lefújta a meccset, s csak utólag érvénytelenítette – elég műhiba gyanús…
Az E-ben is robbant a bomba az első meccsen, hiába vezettek és támadtak rendületlenül a németek, a japánok két ellentámadásból két gólt szereztek, ezt követően csak védekeztek és győztek. A másik találkozón a spanyolok lazán gurítottak egy hetest Costa Ricának. Hogy a következő körben utóbbi egy kósza eltámadás végén, egyetlen kapura lövéssel megnyerje a Japán elleni meccset. Míg a két nagy döntetlennel zárt. Az utolsó forduló előtt minden csapat továbbjuthatott és kieshetett. És mind a négy csapat állt kiesésre és továbbjutásra is. A spanyolok és a németek hamar vezetést szereztek, és a szünetig őrizték a 16 közé jutást érő előnyüket. A második félidőben aztán felpörögtek az események. Egy spanyol védelmi hiba után egyenlített Japán – amely ebben a pillanatban összesítésben úgy állt, mint Németország (4 pont 3-3-as gólkülönbség). Ám ez nem tartott sokáig, három perc múlva egy japán támadás végén Mitoma az alapvonalon túlról kanalazta középre a labdát, amit Tanaka a hálóba passzolt. /Hiába igyekszik a FIFA vért izzadva igazolni, hogy a labda 1,88 milliméternyi része nem volt kint!/ A góllal Japán nem csak a németeket előzte meg, de a csoport élére ugrott. A történelmi mérkőzésen – Stephanie Frappart személyében először vezetett nő egy férfi labdarúgó világbajnoki találkozót – Costa Rica egyenlített, így a németek a csoport utolsó helyére csúsztak. Sőt, a közép-amerikaiak bő tíz perc múlva a vezetést is megszerezték és továbbjutásra álltak, a két európai pedig kiesésre. Három percig. A németek egyenlítettek, majd még két gólt szerezve győztek. Hiába, mert a másik meccsen nem esett több gól, így jobb gólkülönbséggel a spanyolok végeztek a második helyen a szabálytalan góllal győztes és a csoportot megnyerő japánok mögött. (Ha az a mérkőzés marad 1-1, akkor spanyol, német, japán a sorrend… Sokan a spanyolokra mérgesek, mondván direkt kikaptak, hogy a könnyebb ágra kerüljenek. Többen úgy gondolják – nem ok nélkül – a FIFA így büntette a németeket, mert kiálltak az emberi jogokért, s a szervezet zsarolásai miatt az első mérkőzés előtt kezüket a szájuk elé tartva álltak oda a csapatképhez… Ráadásul így a FIFA tovább vihetett egy ázsiai együttest is. Erről később!)
Az F-ben a belga „aranygeneráció” számított favoritnak és akár nagy eredményre is képesnek tartották a szakemberek. Ehhez képest csak hatalmas mázlival verték Kanadát, amely nem csak egy 11-est hagyott ki, de rengeteg helyzetet is. Míg Horvátország egy unalmas meccsen végzett 0-0-ra Marokkó ellen. Utóbbi aztán simán, 2-0-ra verte a belgákat, előbbi pedig 0-1 után könnyedén Kanadát. A harmadik fordulóban az afrikaiak hamar jelezték, ők bizony nem akarnak hazautazni és gyorsan kétgólos előnyt szereztek a juharlevelesek ellen, akik ugyan egy öngóllal szépítettek, de többre nem futotta és második világbajnokságukon is pont nélkül zártak. A belgák ugyan a horvátok ellen mutatták a legtöbbet és ezúttal több helyzetük is volt, ám mind kimarad, így csomagolhattak.
A G csoportban a torna egyik esélyesének számító brazilok legyőzték a szerbeket, majd a svájciakat is, így a záró kör előtt továbbjutottak. A helvétek egy kameruni szármázú játékosuk góljával verték Kamerunt, amely 1-3 után egyenlített a szerbek ellen, de csekély esélye maradt a folytatásra. Ahhoz „csupán” a brazilokat kellett vernie, míg a két európai meccsén Svájc nem győzhetett, hogy lehessen számolgatni. A dél-amerikaiak tettek annyi szívességet, hogy számos játékos kapott szerepet, aki addig nem és – a látottak alapján – vélhetően ezután sem. Mégis a brazilok irányítottak és támadták végig az egész mérkőzést – eredménytelenül. A másik pályán a svájciak gólt lőttek, de a szerbek fordítottak és tíz percig továbbjutónak számítottak. Még a fordulás előtt egyenlítettek a helvétek, majd a második félidő elején ismét előnyt szereztek, melyet őriztek. Újra ugorjunk: Kamerun a második játékrész eleje után a hosszabbítás első percében ismét ellátogatott a másik térfélre, s ha már ott járt, gólt szerzett és végül győzött. A másik mérkőzés még tartott, de a sok gól okán egy szerb egyenlítés is kevés lett volna az afrikaiaknak, ugyanis akkor azonos ponttal és gólkülönbséggel álltak volna, mint Svájc, amely jóval kevesebb lapot kapott. (És már újabb gólt sem.) Mivel a brazilok nem tudtak nyerni (sőt, kikaptak), azt jelentette, hogy mióta (1998) 32 csapat vehet részt a világbajnokságon, ez az első alkalom, hogy egyetlen együttes sem gyűjtött be mind a 9 pontot a csoportmérkőzések során. (A beszámolóból még hiányzó kvartett meccseit korábban játszották!)
És végül a H-ban: Portugália is két győzelemmel (Ghána és Uruguay) kezdett, s az utolsó körben Dél-Korea ellen szintén nem erőltette meg magát. Bár vezetett, s az egyenlítés után is támadott, de igazán átütőerő nélkül. A ráadás első percében egy pocsékul elvégzett szögletnél pedig szinte alig maradt valaki hátul, a kontrából az ázsiaiak nem csak győzelmet, de 16 közé jutást érő gólt lőttek. Igaz, ehhez kellett a másik mérkőzés – játékvezetője – is… Kicsit korábban Uruguay és Korea remizett, míg utóbbi ugyan egyenlített Ghánával szemben, ám az afrikaiak végül megszerezték a győzelmet.
Portugália nyugodtan várhatta az utolsó fordulót, amúgy itt is vadul mehetett a matek, annyi biztosnak tűnt, ha Ghána pontot szerez, továbbjut, amelyet ráadásul akár fűthetett a bosszú is, mert 2010-ben első afrikaiként juthattak volna a négy közé. A hosszabbítás utolsó percében már lendültek is magasba a karok, ám a győztesnek remélt gólt Uruguay csatára (!), Suarez kézzel védte. Őt kiállították, a 11-est viszont Ayew kihagyta, majd büntetőkkel Uruguay lett elődöntős. S hogy a történelem nem ismétli magát? Húsz perc elteltével Ghána ismét 11-eshez jutott, ismét Ayew állt a labda mögé és ismét hibázott. Öt perccel később a fenti történet miatt Ghánában csak ördögként emlegetett Suarez lövését még védte a kapus, ám a kipattanó után Uruguay vezetést szerzett, majd újabb bő öt perc elteltével duplázta az előnyt. Úgy tűnt, hogy a dél-amerikaiak megint a ghánai álmokat elvéve lépnek tovább. /Ekkor még Dél-Korea X-re állt./ Sőt, negyedóra telt el a második játékrészből, amikor a VAR szobából jeleztek egy 11-es gyanús szituációt. Érdekes, az azt leginkább alátámasztó képet csak egyszer mutatták, még az ismétlés során, aztán később nem… A német spori végül nem ítélt büntetőt Uruguay javára, ahogy később, a hosszabbítás harmadik percében sem. (Akkor már Korea nem csak vezetett, de nyert is.) Hogy ez miért is volt fontos? Így Uruguay és Korea azonos pontszámmal és gólkülönbséggel zárt, ám utóbbi a több rúgott gól miatt folytathatta, míg előbbi búcsúzott. Ha megítélték volna a 11-est, és értékesíti, Uruguaynak eggyel jobb a gólkülönbséggel a 16 közé kerül. Valakik… ezt nem akarták! Ghánában szomorkodtak a kiesés miatt, viszont örültek, hogy magukkal rántották az utált ellenfelet.
Miért gondolják sokan, hogy tolták az ázsiaiakat?
Egyrészt, Ázsiában rendezik a vébét. Másrészt, a Föld lakóinak fele a földrészen él. Továbbá, így a FIFA vezérkara büszkén mutogathatja, minden földrész érdekelt a folytatásban. Végül, a tervek szerint a következő világbajnokságon már 48 csapat vehet részt, s míg Európa csupán három helyet kapna a bővítés után, miközben a kijutottakon túl, gyenge eresztéssel bíró Ázsia négyet. De így talán végre hozzásegíthetnék Kínát a részvételhez. Az meg talán újabb bevételt generálhatna a korrupt, a sportág érdekeivel nem igazán törődő FIFA-nak. Az előző körökben felsoroltak mellett is jócskán akad probléma a szervezéssel – sokan nem, vagy időben nem jutottak be arra mérkőzésre, amelyre jegyet vettek. A mérkőzéseken rendre a játékosok rohangálnak a labdáért, mert nincs (elég) labdaszedő… Egy-egy világverseny után úgy szoktak zárni, hogy „ez volt minden idők legjobb…” – nos, már pontosan egy tucat labdarúgó világbajnokságot láttam, bizton állíthatom, ezek közül ez volt – (talán) minden létező szempontból a legrosszabb!
Nem sokkal lapzártánk előtt már lejátszottak két nyolcaddöntőt. Az elsőn Hollandia és az Egyesült Államok találkozott, melyen Dumfries átadását a 10. percben Depay, míg az első félidő zárása előtt Blind lőtte a kapuba, így a tulipánosok nyugodtan mehettek a szünetre. A második játékrészben sem kellett idegeskedniük, ám Depay hibái után, szűk negyedórával a vége előtt szépítettek a jenkik. Öt perccel később ismét jött Dumfries és eldöntötte a mérkőzést (3-1).
Míg a második összecsapás érdekességét növelte, hogy ez volt Lionel Messi 1000. meccse felnőtt pályafutása során (Barcelona, argentin válogatott és PSG). Minden idők egyik legjobb labdarúgója eddig 778 gólt szerzett és 348 gólpassznál tartott – azaz átlagban, meccsenként több, mint egy gólban volt benne.
Csapata az első félidőben becsülettel, ám elképzelés nélkül ment előre az ausztrálok ellen. Tíz perccel a szünet előtt csak egy pillanatra hagyták szabadon Messit, akinek ennyi elég volt, hogy vezetést szerezzen. Bő tíz perce tartott a második félidő, amikor az ausztrál kapus cselezni próbált, vesztére, Alvarez szerelte, és növelte az előnyt. Egy megpattanó lövés után, szépítettek a kenguruk, akik erőre kaptak az utolsó tíz percre. Sőt, kis híján egyenlítettek, a másik oldalon Messi adott többször gólpasszt is, ám a társai rendre hibáztak. Ezért az utolsó másodpercekben szükség volt egy bravúrra az argentin kapustól, hogy jöhessen az ünneplés…
A két győztes, Hollandia és Argentína pénteken, este nyolckor már az elődöntőért küzdhet.
További nyolcaddöntők:
December 4., vasárnap
16:00 Franciaország-Lengyelország
20:00 Anglia-Szenegál
December 5., hétfő
16:00 Japán-Horvátország
20.00 Brazília-Dél-Korea
December 6., kedd
16:00 Portugália-Svájc
20:00 Marokkó-Spanyolország
Fontos linkek:
https://www.fifa.com/fifaplus/en/tournaments/mens/worldcup/qatar2022
