Hétfőn mutatták be a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán Egeresi László Sándor Bibliai héber – magyar szótár című kötetét, amely tíz év munkájának eredménye. A szótár szerkesztőjével beszélgettünk.

– 1881-ben Pollák Kaim írt egy ilyen szótárat. Még ma is nagyon sokan használják. Miben, mennyiben más ez az új szótár?

– Pollák Kaim, amikor 1881-ben megírta szótárát az a nyelvújítás kora volt. Nagyon sok szó, amit ő a szótárában alkalmaz, pár éven belül eltűnt a magyar nyelvből. Annak magyar nyelvezete egy évtizeden belül érthetetlenné vált. Kétségtelenül nemzetközi színvonalú munka volt, amit letett az asztalra Wilhelm Gesenius munkáját követve. A megjelenés 100. évfordulóján az akkori református teológia is kiadta Pollák Kaim szótárát, nekem is több kiadása ott áll a polcomon. Csak hálásak lehetünk neki ezért az óriási munkáért. De azóta sokat haladt előre a világ, nem csak a magyar nyelv, de a héber szótárírás és a lexikográfia is. Nagy kéziratleletek kerültek elő, amelyek átírták a szótárírást: gondolok itt például az ugariti kézírásos könyvtár megtalálására, vagy a qumráni leletekre. Olyan összehasonlító anyag van előttünk, és maga a bibliamagyarázat is sok újat produkált az elmúlt 140 évben, ami mindenképpen indokolttá tette, hogy egy régi hiányt pótoljunk ennek a szótárnak a megírásával.

– Miért tartott ez a munka tíz éven át?  

– Valóban tíz évig tartott, mert a felsőoktatásban vannak íratlan szabályok, az egyik a publikációs kényszer. Minden intézmény elvárja, hogy egy oktató évente hány cikket írjon, vagy bizonyos időközönként könyveket adjon ki, és emellett eléggé leterhel bennünket az óraszám is. Kevés ideje marad az embernek a munkája mellett, ha komolyan veszi a kutatást, az oktatát és a tanítást. Ráadásul négy gyermeket nevelek otthon, tehát ez egy folyamatos elfoglaltság, a család, a munkahely, emellett nehéz időt szakítani rá. Ma már mindez nem volna tíz év, elegendő lenne öt-hat év is, de ez akkor is egy hosszabb munka. Amit talán még érdemes elmondani, hogy mindehhez szükség volt egy tanszéki háttérre, Karasszon István professzor támogatására, aki úgymond szemet hunyt afelett, hogy nem publikálok annyit, hagyta, hogy kifusson ez a projekt. Látta, hogy folyamatosan dolgozom és türelemmel kivárta, hogy elkészüljön a végeredmény. Elmondanék még egy érdekességet: Magyarországon a teológiai intézményeknek nincs még egy olyan tanszéke, mint a Károli Egyetem Ószövetségi Tanszéke a Hittudományi Karon, ahol a tudományterületünkhöz kapcsolódó összes tantárgyat a saját magunk által írt tankönyvekkel fedjük le. Karasszon professzor írta az ószövetségi hermeneutikát és Izrael történetét, most megírta a biblikateológiát, ha jól tudom, készül majd egy bevezetéstan is. Én megírtam a héber nyelvtant, a héber szótárt, tehát nincs még egy ilyen tanszék, amelyik az összes oktatott tantárgyát a saját tankönyveivel fedné le.

– Mit gondol, mennyiben járulhat hozzá egy ilyen szótár a zsidó-keresztény párbeszédhez?

– Rendkívül jó tapasztalatom volt a nyelvtan írásánál, amikor ismeretlenül felhívott egy idősebb zsidó kollégám, ma már nagyon jó barátom, Dr. Babits Antal tanár úr. Ez a jó példa rá, hogy a Biblia össze tud hozni minket. Vannak még közös ügyek, amely mellé le tudnak ülni zsidók, keresztények vagy más vallásúak. Azt remélem lesznek még ilyen esetek, mint Babits tanár úr és az én barátságom története, és remélem, minél több emberhez eljut ez a szótár. Nem tudom jobban megfogalmazni, ezt a szótárt szeretettel írtam a magyar nyelv, a zsidóság és Izrael iránt, remélem ugyanilyen szeretettel fogadják majd mások is. Hiszek benne, hogy csak a szeretet tud bennünket előre vinni.

– Mit gondol, ezt a szótárt lehet majd használni 100 év múlva is?

– Inkább úgy fogalmaznám meg a kérdést, hogy a héber szótárírás jövőjének tükrében mi várható, mennyire lesz tartós ez a szótár? Az a nagy kérdés, hogy jön-e újabb nagy könyvtár, egy újabb nagy felfedezés, akár ékírásos, akár óhéber, vagy bármilyen, ami borítja eddigi tudásunkat, ahogyan Ugarit vagy Qumrán újabb lendületet adott. Ha találnának egy ilyen új könyvtárat a termékeny félhold, Szíria Palesztina vagy a mai Izrael területén az egy olyan szituációt teremtene, hogy sok mindent újra kellene írni minden héber szótárban. De amíg ilyen lelet nincsen, addig ez várhatóan évtizedeken keresztül tartós munka lesz a Bibliát fordító és kutató emberek számára.