„Számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától, ama naptól, midőn hozzátok a lengetés ómerjét, hét teljes hét legyen… számláljatok ötven napot!” (3Mózes 23,15-16)

Pészách második estéjén, az istentisztelet vége felé így szól a rabbi vagy az előimádkozó: „Ma van az ómer első napja!” Minden zsidó ember köteles számolni a napokat a már említett estétől kezdve negyvenkilenc napon keresztül. A számolással összekötjük a szabadulásunk ünnepét, Pészáchot, a szellemi szabadulás ünnepével, Sávuottal, a Tóraadás ünnepével.

Eleget téve a tórai parancsnak hét hetet számolunk. Ezt az időszakot ómerszámlálásnak, héberül szfirát háómernek, röviden pedig egyszerűen csak szfirének nevezzük.

Az ötvenedik nap, a Tóraadás napja, Sávuot.

Egy midrás szerint őseink ezt a negyvenkilenc napot örömteli előkészületekkel töltötték el és szinte gyermeki izgalommal várták, számolták a napokat a Tóraadásig. Mint már említettem a számlálás kezdete Pészách második napjára esik, ekkor egy bizonyos mennyiségű, pontosan egy ómernyi árpát kellett learatni, és áldozatként a Szentélybe vinni. Mielőtt azonban az ómerhez való árpát learatták volna, tilos volt az ötféle gabonából, a búzából, az árpából, a tönkölyből, a zabból és a rozsból,- tehát ezek bármelyikének újonnan nőtt kalászaiból enni, vagy akár csak szakítani is!

Az aratás után az árpát a Szentély udvarába vitték, ahol kicsépelték, kirostálták, majd megpirították a szemeket egy hengerben égő tűz fölött. Ezek után az árpaszemeket kiterítették a Szentély udvarában, úgy, hogy a szél könnyen átjárhassa. Majd ezután malomba vitték és lisztté őrölték.

Nagyjából 24,5-25 kilogramm lisztet kellett kapjanak, ezt átszitálták, és levettek belőle egy tizedet, amit aztán összekevertek olajjal és egy maréknyi füstölőszert tettek a tetejére. Ezt lengették négyfelé, (fel és le, jobbra és balra) a Szentély udvarának keleti részében, majd az oltár délnyugati csücskébe helyezték, ahogyan más lisztáldozatokkal is eljártak. Az oltár tüzére tettek egy maroknyit, a maradékot pedig a papok ették meg, ahogy az más lisztáldozatok esetében is történt.

 

„Ma van az ómer első napja!”

Maga a számlálás egyszerű, nem túl bonyolult „művelet”. Voltaképpen nincs is zsinagógához kötve, még csak istentisztelethez vagy imaidőhöz sem. Végezhető bárhol, bármely időben, este is, egész éjszaka is. A legfontosabb azonban, hogy egyetlen napot sem szabad kihagyni! Esténként elmondjuk a következő áldást:

„Báruch Átá Á-donáj E-lochénu Melech HáOlám áser kidsánu bömicvotáv vöcivánu ál szefirát háomer.”

„Áldott vagy te Ö-rökkévaló I-stenünk a világ királya, aki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk az ómer számlálását.”

 

Ezután elmondjuk a nap számát, majd az eltelt hetek és napok számát. Például, ha a szfire 6 napjánál tartunk, akkor: ma van az ómer hatodik napja. Ha már a huszonegyedik napot számoljuk, akkor: ma van az ómer huszonegyedik napja, ami az ómer harmadik hete. Viszont ha már harminchetedik napon húzzuk át a naptárban, akkor: ma van az ómer harminchetedik napja, ami az ómer ötödik hete és második napja.

Aki az esti számlálást elfelejti, az a következő napon pótolhatja, de nem kell áldást mondania. A többi napon folytathatja, de már áldásmondással együtt. Ha viszont egy egész vagy akár több nap kimaradt volna, úgy utána már áldásmondás nélkül kell számolnunk! Ha zsinagógában vagy közösségben vagyunk, elég „Áment” mondanunk, ha meghalljuk az áldást, hiszen ha ámennel válaszolunk az olybá tekintendő, mintha mi magunk mondtuk volna az áldást!

Ha naplementéig nem számoltunk ómert, és valaki megkérdezi tőlünk, hogy hányadik napja van az ómernek? Ne válaszoljunk a nap számával, mert áldásmondás nélkül nem számolhatunk, hanem válaszoljunk úgy, hogy hányadik nap volt tegnap! Pénteken este a zsinagógában a kiddus után kell az ómert számolni. Sábeszkor pedig a hávdálá előtt, hogy a búcsú minél későbbre essen. Az ómerszámlálás időszakára a gyász szabályai vonatkoznak, mivel ebben az időben Rabbi Akiva tanítványai között járvány pusztított, az áldozatok száma elérte a huszonnégyezret!

 

Mit nem teszünk a szfire, gyászos ideje alatt?

• nem tartunk esküvőket
• nem rendezünk zenés, táncos összejöveteleket
• nem vágatunk hajat
• a hölgyek nem sminkelnek
• az urak nem borotválkoznak.

 

Az ómerszámlálás harmincharmadik napja különleges nap, neve Lág báómer, azaz a harmincharmadik nap. Az ünnep gyászos jellegéről és Lág báómer napjáról, annak külön szokásairól a következő írásomban olvashattok majd!