Születésnapos a generációkon átívelő népszerűségű színészóriásunk
Bálint András Pécsett született 1943. április 26-án, 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1969-től a Madách Színház, 1980-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának színésze volt. 1985 és 2016 között a Radnóti Miklós Színház igazgatója volt, majd maradt a színház tagja. 2017. október 3-án tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.
Színházi, filmes szerepei oldalakat töltenének meg, miként önálló irodalmi estjei is számosak. Díjai is tekintélyes listát képeznek, röviden felsorolva: 1977 – Jászai Mari-díj, 1977 – Filmkritikusok díja, 1986 – Színikritikusok díja, különdíj (Radnóti naplója – Radnóti Miklós Színpad), 1988 – Érdemes művész, 1989 – TV-kritikusok díja, 1996 – VI. Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakítás díja, Nem félünk a farkastól (George), 2003 – Pro Urbe-díj, 2003 – Kossuth-díj, 2004 – Radnóti-díj, 2006 – Terézváros díszpolgára, 2008 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában, 2009 – Prima díj, 2009 – Hazám-díj.
Ebben az írásban Bálint András zsidó származásához, zsidósághoz való kapcsolatát igyekszem megrajzolni a témában megjelent interjúja alapján, az idézetek részben ezen írásból származnak.
Színészóriásunk zsidó gyökereit így veszi számba:
„Apám tavasszal halt meg, éppen a hétvégén rakosgattam el a családi iratokat. Nagyapám, Bálint Zoltán Bleiernek vagy Bleyernek született. Megtaláltam azt a papírt, amely szerint az akkor még csak 21 éves nagyapám, 1892-ben kéri a belügyminisztertől, hogy Bálintra változtathassa a nevét. Megtaláltam azt az iratot, amelyben 1907-ben kiiratkozott a budapesti főrabbinál a zsidó vallásból. Megkeresztelkedett és elvette a nagymamámat, aki keresztény, horvát származású. Megtaláltam szüleim állampolgárságát igazoló papírjait a háború előttről. Apám félzsidó volt, anyám egészen. Így én azt hiszem 74 százaléknál egy kicsit több, 76 százaléknál egy kicsit kevesebb zsidó vagyok.”
Bálint nyitott, toleráns szemlélete mutatkozik meg abban az újszövetségi evangéliumokból készített előadáshoz megjelent műsorfüzetben is, melyben Vermes Géza Zsidó Jézus című könyvét idézte.
„Legtöbben bizonyos előítéletekkel közeledünk az evangéliumokhoz. A keresztények hitük megvilágításában, a zsidók évszázados gyanakvástól áthatva, a nem hívők felháborodásra készen. A művelt embernek azonban nem okozhat semmiféle nehézséget, hogy leüljön, és előítéleteit félretéve vegye kezébe az evangéliumot, mintha először olvasná.”
Az interjú során Bálint már úgy vélekedik, hogy bátrabban is hozzá lehetett volna nyúlni a témához:
„Nem törődnék azzal, mit szólnak hozzá a keresztények, a zsidók. Túl sok volt bennem a már említett diplomatikus egyensúlyozóból. Elhívtam néhány barátomat a bemutató előtt. Hívő keresztényt és mélyen érző zsidót is. De nem azt kérdeztem tőlük, hogy jó-e, hanem azt, ugye nem bántottam meg senkit sem.”
A humanizmus szólal meg Bálintból, amikor elmondja, hogy nem véletlenül került a Szerb Antalról szóló estjébe a zsidó származású nagy katolikus költő, Sík Sándor, Radnóti keresztapja, Szerb Antal osztályfőnöke 1938-ban az első zsidótörvény idején írt naplóbejegyzése sem: “A magyar állam keresztény állam, és az egyház hallgat.”
Saját zsidóságához való kapcsolatát az interjú végén Bálint András így foglalja össze:
„Nem tartom magam zsidónak. Bár a származásomat sohasem tagadtam. Magyar zsidó asszimiláns családban nevelkedtem. Az anyai nagyszüleim 1919-ben keresztelkedtek ki. Miért éppen áprilisban a kommün idején, már nem tudom kitől megkérdezni. Nem érzek több közösséget valakivel csak azért, mert a nagyszüleink közös vallásban születtek. Az a tulajdonsága valakinek, hogy az ősei milyen istenben hittek huszad, vagy negyvened rangú kérdés.”
Az interjút készítő Dési János, erre közbeveti: „Baj csak akkor szokott lenni, ha mások másként gondolják. Radnótinak ez az életébe is került.”
Mire Bálint: „Ha ilyen típusú támadás ért, én mindig nagyon öntudatos és harcos voltam. De a zsidó nacionalizmust legalább annyira megvetem, mint bármelyik másikat. Mindenfajta faji gondolkodást megvetek és magamtól távollévőnek tartok. Mint Radnóti.”
Mindenesetre Bálint András személye mindörökké összenőtt a mártírhalált halt költő Radnóti Miklós személyével, a közfelfogás szerint: „Bálint András Radnóti-estjével tett hitet zsidósága mellett.”
