Korách, az előkelő, okos és gazdag ember fellázadt unokaöccse, Mózes ellen. Féltékenység emésztette lelkét. „Gezera sava”, a két hasonló esetből következtettek bölcseink: Korách és társai feleségük befolyásolására lázadtak. Két ember volt, kinek felesége okozta vesztét: Hámán, akinek felesége tanácsolta, hogy akasztassa fel Mordehájt (Eszter 5/14), és Korách.
On Pelet fia csatlakozni akart a lázadóhoz, ő is tanácsot kért feleségétől a lázadás kérdésében. Ont Pelet fiát felesége megmentette meg a pusztulástól. Mirdás szerint: „ Midőn Ón elbeszélte feleségének, hogy csatlakozott Korách lázadásához, felesége válaszolta: mi hasznod lehet ebből? Ha Mózes marad a vezér, alantas lesz szereped, ha Korách győz ugyanaz lesz.” (Tachuma Szanhedrin 109b.) Salamon király tanította: „ Bölcs asszony felépíti a házát, de a balga asszony saját kezével rombolja le.” (Mislé.14/1)
Mit tett a lázadó? Felesége tanácsára meg akarta szégyeníteni Mózest, a cicesz (imasál négy szögletére kötött kék zsinór) örvényével kapcsolatosan. (IV.M.15/37-41) Készített 250 embere számára kizárólag kék gyapjúfonálból köntösöket, és kérdezte kell-e vajon cicisz ezekre is? Mózes felelte: Igen. Korách folytatta: „Ha a kék gyapjú, amiből készült, nem teszi vallásilag elfogadhatóvá, hogyan lehetséges négy fonál esetében a fonál (techelet) elfogadottá teszi azt?” Másik kérdése: „Olyan házban, ami tele van Tórákkal, kell-e mezuza (apró pergamentekercs, amelyet a bejárati ajtókon és a szobák ajtófélfáin helyeznek el) az ajtókra?” Válasz: Igen. Korách kérdezte: „Az egész Tóra jelenléte nem elegendő, te pedig állítod, hogy néhány vers a Tórából alkalmassá teszi emberi lakásra?”
Josef Chaim Shneur Kotler rabbi (1918-1982) Chidushi Ráv Shneur könyvében kifejti, hogy Koráh kiváltságos helyzetben, azok közül volt, akik a Frigyládát hordozták. Eredetileg az motiválta, hogy közelebb kerüljön az Örökkévalóhoz. Kijelentette Mózesnek és testvérének Áronnak: „….az egész közösség, mindannyian szentek és köztük van az Örökkévaló; miért emelkedtek ti az Örökkévaló gyülekezete fölé!” (IV.M. 16/3) A lázadó Korách nem számolt azzal, hogy a „szent gyülekezeten” belül mindenkinek megvan a maga feladata. Mózes szolgálatát akarja a magáénak tudni. Ez lett a végzete!
Salamon király mondja: „Aki másnak javát előmozdítja, tetszésben részesül, aki pedig rosszat forral embertársa ellen, önmagára hárítja a bajt.”
Korách nem ment, „hogy megkérdezze az Örökkévalót.” ( I.M. 25/22) Ment a saját feje után és a önös érdekéből vitába szállt Mózessel, „Isten emberével.” (90.Zsolt/1) “Nagyszerű a béke, a vita pedig megvetendő. A város, ahol vita van, pusztulásra van ítélve. Bölcseink mondják: A vita egy városban vérontáshoz vezet. Egy otthon, ahol vita van, a pusztulásba tart. Bölcseink mondják: Ha egy bíróságon vita van, az a világ pusztulása.” (Dekekh Eretz 7. 37)
“Minden vita, amely I-ten érdekében folyik, sikeres lesz, és minden ellentétes sikertelen lesz. Melyik az a vita, amelyik sikeres lesz? Ez Hillél és Sámmáj vitája. Melyik vita sikertelen? Ez Koráchnak és a közösségének vitája.” (Ávot 5/17)
Korách és lázadótársainak büntetése: “Megnyitotta a föld a száját és elnyelte őket…”(IV.M.16:32) Avot 5/6- ban olvassuk, hogy „tíz dolgot teremtett I-ten pénteken naplemente körül..” Többek között a föld száját mely elnyelte Koráchot.
Ráv Jehuda, Rabbi Hijja nevében mondja: “Attól a naptól, hogy a föld megnyitotta száját, hogy befogadja a Káin által megölt Ábel vérét, nem nyílt meg soha többé.” Hizkijá, Ráv Jehuda testvére szerint „jó dolog miatt (befogadta a kiontott vért) nem nyitotta meg, de rossz dolog miatt (Korách büntetése) megnyitotta a száját”. (Szanhedrin 37b )