„Ha majd támad közötted próféta vagy álomlátó és mutat neked jeleket vagy csodát.” (V.M. 13/2.)

 

Leo Lowenthal „Hamis próféták” könyvében hasonlóságot és ellentétet keres és talál a próféta tömegre ható bűvölete, agitáló képessége és a világi vezető autoritást, tekintélyt parancsoló megjelenése, befolyást kiharcoló státusza között. A különbség kettőjük között az, hogy a vezetőt választják, a prófétát elismerik. A próféta nem vezető! Mindkettő hitelességét tévedhetetlenségük biztosítja. A világi vezető tévedhetetlensége hatalmi gyakorlatának eszköze. A próféta tévedhetetlensége is „hatalom”. Olyannyira, hogy befolyása kiterjed a világi vezetőhatalomra. A vezető, hatalma gyakorlásában az általa vezetett tömeg akaratát képviseli.

A próféta a „metafizikai”, isteni-hatalom tervének kivetítése, az őt, mint közvetítőt elismerő tömegekre. A próféta nem saját, a „metafizikai” hatalom akaratát tolmácsolja. „Az igét, amelyet számba tesz az Isten, azt fogom mondani” -mondja Bileám a Moabita próféta. (IV.M. 22/38)  Hosea próféta maradéktalanul végrehajtja I-ten utasítását: „Menj és végy magadnak parázna nőt…” (Hos.1/2.) Ahogyan Jehezkiél próféta parancsot kap: „edd meg a tekercset és menj beszélj Izrael házához.” A próféta maradéktalanul végrehajtja és beszámol „élményéről”:

„Megettem, édessége szájamban olyan volt, mint a méz.” (Jehezk.1/2-3.)

A prófétai tevékenység nem kényelmes, nem jár anyagi előnnyel, tisztelettel, gyakran pozitív visszajelzéssel sem. Mózes beszédhibájára hivatkozva próbál a prófétai felkérés elől kitérni: „…Nem vagyok a szónak embere…nehézajkú és nehézbeszédű vagyok én.„ (II.M.4/10.) Jeremiás korára hivatkozik: „ …íme én nem tudok beszélni, mert fiatal vagyok.” ( Jer. 1/6.) Jóna próféta egyenesen menekül I-ten utasítása elől: „és fölkelt Jóna, hogy megszökjék Társisba az Örökkévaló elől.” ( Jóna 1/3.)

A görögök gyakran vak prófétái, a jósok megmásíthatatlan és elkerülhetetlen sorsról tudósítanak. A zsidó próféta nem jósol! Figyelmeztet! A helytelen, bűnös köz- és vallási élet következményeire figyelmeztet. Ritkán egy személyre, legtöbbször az egész társadalomra kivetítve. A zsidó próféta, ha jövőre kiterjedő kijelentést tesz, azt mindig feltételes módban teszi.

Mi a különbség a „népek” és a zsidó nép prófétái között?

„A rabbik mondják, olyan ez mint a király, akinek felesége van és van ágyasa is. Amikor feleségéhez megy, azt nyilvánosan teszi, amikor ágyasához megy, azt napnyugtakor, titokban teszi. Így tesz az Örökkévaló is, aki csak éjszaka jelenik meg a világ népei előtt.” (Vajikra Rabba 1/13)

„Ment az Örökkévaló Avimelekhez éjszakai álomban.” (I.M. 20/3)

„Ment az Örökkévaló Lábánhoz éjszakai álomban.” (I.M.31/24)

„Ment az Örökkévaló Bileámhoz éjszaka.” (IV.M. 22/20)

 

Izrael népének prófétáinak I-ten nappal jelent meg: „És megjelent neki az Örökkévaló Mámré terebintusainál, amidőn ő ült a sátor bejáratánál, mikor a nap a legmelegebben sütött.” (I.M.18/1)

„Azon a napon beszélt az Örökkévaló Mózeshez Egyiptom földjén.” (II.M. 6/28)

„… és aznap beszélt az Örökkévaló Mózessel Szináj hegyén.”  (IV.M.3/1)

Mózes a legnagyobb próféta, az egyedüli a próféták között: szemtől szembe látta az Örökkévalót. Mi a különbség hát Mózes és minden más próféták között?

Vájikrá Rabba1/2: Rabbi Juda mondta: Minden más próféta, kilenc tükrön (szpekuláriosz) keresztül látta az Örökkévalót, ahogy írva van:

„Mint egy kép leképződése volt, amit láttam, olyan látvány, amit láttam, ahogy bementem a városba, és a látomások képei, amit láttam a folyó felett, leborultam és arcomra estem.” (Jehezk. 43/3)

Mózes azonban csak egy tükrön keresztül: „Vele szájról szájra beszélek, világosan és nem homályos szavakban, az Örökkévaló hasonlóságát látja ő….” (IV.M.12/8)

Rabbi Pinchász, rabbi Hóseá nevében mondja: Ahogy a király megjelenik háza előtt, lepel vagy egyéb választófal nélkül. Isten dicsősége (Sechina) ezen a világon csak a zsidók előtt volt látható, de az eljövendő világra vonatkoztatva van írva:

„Megnyilatkozik majd Isten dicsősége és látni fogják.” (Jes. 40/5)