A tudomány és a Tóra közötti ellentmondások különösen kibékíthetetlennek tűnnek a világ teremtéséről és az emberiség születéséről szóló leírás kapcsán. Szó szerint kell-e venni ezeket a beszámolókat? El kell-e hinnünk, hogy a világegyetem 5784 évvel ezelőtt keletkezett? El kell-e utasítani az evolúció elméletét?
Rabbi Ávrahám Jichák Cohen Kuk, Izrael első askenázi főrabbija (1865-1935) az evolúcióval és a világ geológiai korával kapcsolatos kérdésekre négy érvet hozott:
1: Már a régiek számára is jól ismert , hogy sok olyan korszak volt, amely megelőzte a mi közel 6000 éves időszámításunkat.
Egy Midrás szerint “I’sten világokat teremtett és pusztított el”, mielőtt megteremtette volna az általunk ismert világegyetemet. Még meglepőbb, hogy a Zohár azt állítja, a Tórában említett “Ádámon” kívül más emberi lények is léteztek.
2: Óvatosnak kell lennünk, hogy ne tekintsük bizonyított tényeknek az aktuális tudományos elméleteket, még akkor sem, ha azok már széles körben elfogadottnak számítanak. A tudósok folyamatosan új ötleteket vetnek fel, és könnyen előfordulhat, hogy korunk tudományos magyarázatait a jövőben fantáziadús elképzelésnek fogják csak tekinteni.
3: A Tóra alapvető tanítása, hogy I’sten teremtette és irányítja a világegyetemet.
Az eszközök és módszerek amelyekkel Ő cselekszik, függetlenül azok összetettségéből mind I’sten eszközei, akinek bölcsessége végtelen. Néha külön megemlítjük a köztes folyamatokat, néha pedig egyszerűen azt mondjuk, hogy “I’sten formálta” vagy “Isten teremtette”. A Szentírásban az olvassuk: “a ház, amelyet Salamon király épített” (I. Királyok 6:2). Az írás itt nem részletezi, hogyan beszélt Salamon a tanácsadóival, akik viszont utasították az építészeket, akik átadták a terveket a mesterembereknek, akik megszervezték a tényleges építkezést és a munkások megépítették a házat. Elég, ha azt mondjuk, hogy “Salamon építette”. A többi érthető és nem fontos.
Ugyanígy, ha I’sten az evolúció törvényei által teremtette az életet, ezek a részletek lényegtelenek, a Tóra központi üzenete a Teremtő által kialakított és irányított világ etikai tanítása.
4: A Tóra nem részletezi a teremtés folyamatát, példázatokban beszél róla.
I’sten még a legragyogóbb és legszentebb prófétáktól származó kinyilatkoztatásokat is az adott nemzedéknek az információ befogadására való képessége szerint korlátozza. Minden eszme számára jelentőséggel bír a kinyilatkoztatás órája.
Ha például a Föld tengelye és a Nap körüli forgásáról szóló ismereteket az ősembernek kinyilatkoztatták volna, a bátorságát és kezdeményezőkészségét a zuhanástól való félelem visszatarthatta volna. Miért próbálnának magas épületeket építeni egy hatalmas gömb tetején, amely nagy sebességgel forog és száguld az űrben? Az emberiség csak bizonyos szellemi érettség, és a gravitáció és más kiegyenlítő erők tudományos megértése után állt készen erre a tudásra.
Ugyanez igaz a szellemi és erkölcsi eszmékre is. A zsidó nép nagy küzdelmet folytatott, hogy megmagyarázza a pogány világnak az isteni gondviselés fogalmát. Ezt a gondolatot nem volt könnyű terjeszteni. Miért érdekelnék egy jelentéktelen emberi lény cselekedetei a világegyetem Teremtőjét? A cselekedeteink természetfeletti jelentésébe vetett hite a judaizmus központi elve, és a belőle született vallások terjesztették el az egész világon. De ha az emberiség már akkor is tisztában lett volna a kozmosz valódi méreteivel, és a világ viszonylagos kicsinységével, amelyben élünk, vajon eséllyel hirdették volna a Tóra ezen alapvető ideáját ?
Csak most amikor már jobban bízunk a természeti erők feletti uralmunkban, a világegyetem grandiózus léptékének tudása már nem akadálya ezen alapvető etikai értékeknek.
Összefoglalva:
Az ősi zsidó források olyan világokra is utalnak, amelyek a jelenlegi 6000 éves korszak előtt léteztek.
Nem szabad azt feltételeznünk, hogy a jelenlegi tudományos elméletek örök igazságok.
A Tóra célja gyakorlatias: pozitív erkölcsi hatást gyakorolni az emberiségre, és ne a fizikusok és biológusok számára szolgálni alapként. Könnyen lehet, hogy az evolúció stb. azok az eszközök, amelyekkel I’sten a világot teremtette.
Egyes eszméket szándékosan rejtve tart, mivel a világ talán még nem áll készen rájuk, sem lelkileg, sem erkölcsileg.