Hanukai foglalkoztató

Mi Hanuka története?

Ez egy Izrael területén játszódó háborús történet. Júda Makkabi és négy testvére lázadást indított az asszír görögök ellen, akik az i.e. II. században elfoglalták Jeruzsálemet. A makkabeusok nyertek és visszaszerezték a Szentélyt, amit a görögök kiraboltak és megszentségtelenítettek. A makkabeusok kitakarították, kikóserolták és meggyújtották a menóra lángjait. Mintegy újra felszentelték a Szentélyt, innen ered az ünnep neve is, ami felavatást, felszentelést jelent.

Igen ám, de csak egy napra elegendő kóser olajat találtak. Ám csoda történt, az a kevéske olaj nyolc napon keresztül égett, egészen addig, amíg az új, frissen préselt kóser olaj meg nem érkezett a hegyekből. Ennek emlékére ünnepeljük nyolc napon keresztül Hanukát.

Milyen olaj készült nyolc napig?

Préselt olívaolaj. Az olajfáról leverik, lerázzák a termést és összegyűjtik. Kövek között kipréselik az olívabogyót. Az így keletkező folyadék kettéválik, alulra kerül a nehezebb víz, felülre pedig a könnyebb olaj. Azt leszűrik és hordókba, vagy üvegekbe adagolják. Az olajat nem közvetlenül égetik a lámpában, menórában, vagy hanukiában, hanem egy kanócot tesznek bele, ami átitatódik olajjal és így ég el.

Milyen termésből lehet még olajat préselni?

Hogyan gyújtunk?

A hanukia egy nyolc plusz egy ágú gyertyatartó, azaz menóra. Minden nap meggyújtjuk a szolga gyertyát, majd azzal a napok számának megfelelő számú gyertyát, balról jobbra. A gyertyákat nem szabad elfújni, maguktól kell leégniük.

Számolj! Hány gyertyát használunk el hanukakor?

Hanukakor ki kap ajándékot?

A gyerekeknek külön öröm, hogy a hanuka napjai alatt ajándékokat és hanuka geldet, hanuka pénzt kapnak. Minden nap egy picivel nagyobb meglepetésre számíthatnak. Ez azonban nem volt mindig így. Az ajándékozás régen is szokás volt, de a nagyobb ajándékozás, ami alatt azt értem, hogy a gyerekek mindennap kapnak valamit, nem túl régóta szokás a zsidó családokban.

Az én gyermekeim is minden nap kaptak és kapnak ajándékot. Első nap egészen kis apróságot, és minden nap egy kicsivel nagyobbat. Az utolsó napon pedig a legnagyobbat.

Harapjunk valamit, avagy mit eszünk az ünnep alatt?

Az olaj csodájára emlékezve főleg olajban sült ételeket készítünk. Fánkot, lángost, palacsintát, latkeszt, tócsnit, rántott húst, rántott sajtot, sült krumplit… Köztük van a kedvenc ételed? De nagyon sok tejes ételt is fogyasztunk, ezzel emlékezünk Juditra és hős tettére, amit a következő történetből ismerhettek meg!

Félelmetes mese

Beszélik, hogy abban az időben, amikor a hős makkabeusok vívták a csatát a gonosz szír-görög hadsereg ellen, élt egy fiatal lány, akit Juditnak hívtak. Judit egyedül élt, keményen dolgozott, tehenet fejt, vajat köpült, tejfölt fölözött, írót szűrt, sajtot érlelt. Amit termelt, vitte a vásárba, eladta, egész szépen keresett, az emberek szerették a portékáját.

Aztán a várost, ahol élt, egyszer csak körbezárta az ellenség, se ki, se be! Nem tudtak dolgozni a földeken, nem tudták fejni a teheneket, nem tudtak a vásárba menni ennivalóért, sem maguknak, sem az állatoknak. Teltek a hetek, a város lakói egyre jobban elkeseredtek. Már ott tartottak, hogy inkább megadják magukat, mert így lassan éhen fognak veszni.

Ekkor Juditnak vakmerő ötlete támadt. Fogta magát, lement a pincéjébe, ahol a sajtot érlelte, elővette az utolsó megmaradt gurigát a rózsaszín penészesből és a tartalékok tartalékát, három üveg jó bort. Fogta a csemegét, betette egy kosárba és elindult ki a városból. A kapun nem akarták a katonák kiengedni, de ő azt mondta, hogy fontos üzenete van a parancsnoknak, így végül átengedték. Egyenes háttal, peckes léptekkel ment a sátorba, ahol a parancsnok lakott. Annyira szép volt és olyan határozottan ment, hogy senki emberfia nem állította meg, nem kérdezett tőle semmit, csak engedelmesen félreléptek az útjából. Odaért a bejárathoz, meghajolt és belekezdett a mondandójába. Elmondta, hogy az emberek készek megadni magukat, ezért küldték őt, hogy jószándékukról biztosítsa a parancsnokot. Hozott is egy jó vacsorát, kérte, hogy egyen a sajtból, amit ő készített. Emberünk sem volt rest, jól belakmározott a sajtból, amit egy ideje már ért, így jó sós volt, meg egy kicsit büdös is. Szomjas is lett utána, bőven kortyolt a borból, aztán egyszer csak érezte, hogy csukódik le a szeme, hunyorgott egy kicsit, majd egy pillanat múlva már hortyogva aludt. Ekkor Judit a háta mögé lopózott, előhúzta a hosszú ruhája alól a kardját, majd egy gyors és határozott mozdulattal levágta a parancsnok fejét.

Visszament a városba és várt reggelig. Még fel sem jött a Nap teljesen, amikor már hallotta a katonák kiáltását. Amikor megtalálták a parancsnok fejetlen testét, mind szaladt, menekült, amerre látott. Közben a hős makkabeusok is jól megverték a hatalmas hadsereget, az a kis olaj is nyolc napig égett, egy helyett, az emberek meg boldogok voltak és ünnepeltek. Hanukakor azóta is sajtot eszünk Judit, a bátor lány tiszteletére.

Készítsünk hanukiát!

Fantáziánk szárnyalhat, bármilyen anyagot felhasználhatunk hozzá!

Készíthetjük tésztából, fából, játékokból, építőkockákból.

Néhány szabályt azonban fontos betartanunk!

Ilyen például, hogy az ünnepet szimbolizáló nyolc gyertyának egy magasságban kell lennie, és a szolgagyertyának jól el kell különülnie a többitől. A szolgagyertya nem számít bele az ünnep napjainak számába.

Mielőtt azonban megsajnálnánk szegény sámást, feladatát tekintve ő a legfontosabb, hiszen vele gyújtjuk a lángokat. Tehát a sámást magasabbra, alacsonyabbra vagy a két szélén kicsit nagyobb távolságra kell tenni! Elrendezhetjük félkörívben, egy sorban. Nézzünk néhány példát!

A következő képen jól látszik, hogy a nyolc gyertya egy magasságban és egymás mellett van, még ha nem is egy sorban, a sámás pedig a hernyó fején, tehát külön a többitől és egy picit magasabban!

De ugyanez vonatkozik a kisvonatos hanukiára is! A mozdonyon a sámás a „mozdonyvezető”, a két kocsi „rakománya” pedig a nyolc gyertya helye, melyeket vidáman húz maga után a szerelvény! A félköríves és a hernyóhanukiát készíthetjük levegőn száradó vagy só-liszt gyurmából. A lényeg, hogy hagyjuk teljesen kiszáradni őket festés előtt! Ne túl meleg fűtőtestre vagy ahhoz közel tegyük, mert a gyors száradás során megrepedhetnek. Festhetjük temperával, de szerintem a legjobb az akrilfesték! Célszerű a gyertyákat beszerezni előbb, mert akkor azokhoz tudjuk igazítani a lyukak méretét.

Játszunk!

Trenderli, szövivon, dreidel

Pörgessünk és nézzük meg, hogy mit is jelentenek számunkra a betűk, a pörgetés után!

Nun נ, nichts, semmi. Marad amennyi volt. Azaz cukorkáink száma ugyanannyi marad. A következő játékos jön.
Gimel ג, ganz, egész. Az egészet ki kell venni a bankból.
Hé ה, halb, fél. A cukorkák felét kell kivenni a bankból.
Sin ש, stell ein. Tedd be a bankba az előre megbeszélt cukorkákat!

Más: A gyerekeim nagyon szerették azt a játékot, hogy egyszerre kezdték el pörgetni a trenderlit, és az nyert, akinek tovább pörgött! Ebben az esetben, főleg ha többen játszanak, felmenőrendszer szerinti házibajnokságot is rendezhetünk!

Kvitli

Van egy másik kevésbé ismert, de nagyon jó játék, a neve kvitli. Ez a huszonegyhez hasonló, szintén számolást igénylő kártyajáték. De a pakli magyarkártya helyett itt nekünk kell megcsinálni a lapokat! Mint azt már tudjuk, a héber betűknek számértékük van. Így egy-egy lapra egy héber betű kerül fel áleftől-jodig, azaz egytől-tízig. Ráírhatjuk a betű nevét, és akár jelölhetjük a számértéket is. A lapok számát illetően én azt ajánlom, hogy legalább öt darabot csináljunk minden betűből, és már kezdhetünk is játszani! Akinek pont huszonegyet ad ki a lapokon szereplő betűk számértéke, azonnal nyeri a kört.

Ha egy körben több játékosnak huszonegye lesz, ők új körben dönthetik el, hogy ki lesz a nyertes. Ha valaki nem akar kockáztatni, bármikor megállhat. Ha többet húz huszonegynél, azonnal veszített. Aki nem szeretne kártyát készíteni, annak nem kell mást tennie, mint kinyomtatni a következő kész kártyákat.

A következő képekkel nincs más teendő, mint kinyomtatni, kiszínezni, kivágni és ragasztani!