Egy új sorozatot indítunk, amelyben rendszeresen közlünk részleteket Sarah Copier Steiner: Nők a Tórában című könyvéből. Elsőként szerzőnk mutatkozik be, fogadják őt szeretettel:

 

Örömmel köszöntöm kedves olvasóimat és nézőimet!

Én egy miskolci születésű kozmopolita vagyok: francia-izraeli magyar. Kacifántos életutam mostani állomásaként négy aranyos kisgyermek anyukája és szabadúszó értelmiségi vagyok. Legnagyobb szenvedélyem a főzés mellett saját zsidó örökségünk tanulmányozása és továbbadása.

Évtizedes zsidó tanulmányaimat a budapesti Lativ Kolelban kezdtem. Ezután Jeruzsálemben tanultam a Jewel szemináriumon és a Midreset Rachelben, majd az Or Chaya szemináriumban folytattam. Nagy hatással voltak rám Aryeh Kaplan és Luzzatto, valamint a francia Chmuel Hedgege rabbi írásai és a Hidabrootos Rav Rosenblum írásai. Célom az, hogy felkeltsem közönségem érdeklődését és fogyasztható, könnyed stílusban értéket adjak át.

A Hétről hétre zsidó tanulás Youtube csatornám videói mellett ajánlom a Nők a Tórában és a Hetiszakasz mindenkinek című könyveimet.

 

Elsőként lássuk a kötet bevezetőjét:

A zsidó asszony a háza lelke. Amikor meggyújtja a szombat esti gyertyákat, pontosan ez a szerepe kell, hogy saját magában is megerősödjön. Gyakorlatilag tőle függ minden: a gyerekek zsidó szellemű nevelése, a hagyományok átadása, a kóser étkezés, a sábát és az ünnepek hangulata – viszont ezenkívül is, az egész családja jóléte. Egy közismert szólásmondás szerint amíg a férfi az agy, a fej, az irányító központ, addig az anya a nyak, ami tulajdonképpen eldönti, hogy mégis mi érkezzék el a test többi részére. Ezen csodálatos feladatkör természetesen óriási felelősséggel is jár, ami néha nyomasztó is lehet. Ezen csak az tud segíteni, ha mi nők, megpróbáljuk saját magunkat motiválni, megpróbáljuk a mindennapi mókuskerék szüneteiben egy kicsit a lelkiekben is feltöltődni.

Ez a sorozat ezt a célt szolgálja: az üres percekre ad némi szellemi csemegét. A Tóra nőalakjairól mesélek. Évát az emberiség, azaz minden nő ősanyjának tekintjük. Általa megismerhetjük egy kicsit a női princípiumokat. A zsidóság ősanyjai, Sára, Rivka, Ráchel és Lea azonban olyan tulajdonságokat örökítettek át a zsidó nők számára, melyek által képessé váltak saját népük fennmaradásáról is gondoskodni. Ők bármilyen sanyarú körülmények közé is kerültek, igyekeztek megőrizni nőiességüket és szépségüket. Réztükreikből készült el később a Szentély kézmosó edényeinek belseje. Ezek az asszonyok kimentek a rabszolgamunkába belefáradt férjeikhez, vittek nekik betevő falatot, igyekeztek a terheiket feledtetni. Ezek a zsidó nők Egyiptomban, a szellemi tisztátalanság központjában is képesek voltak mindegy védőpajzsot nyújtani férjeik számára.

A zsidó bölcsek szerint bármennyire is nagy volt a kísértés, az egyiptomi galut 210 éve alatt, egyetlen gyermek sem született zsidó férfi és egyiptomi nő kapcsolatából. A kivonulás után pedig hála a nőknek, a zsidó tábor a sivatagi vándorlás alatt is képes volt megőrizni a családok privát szféráját. Amikor Bálák kérésére a mezopotámiai Bileám meg akarta átkozni a zsidókat, a tábor láttán átkot nem, csak áldást tudott mondani: „Mily szépek a sátraid Jákób, hajlékaid Izrael”. Ezeket a szavakat napjainkban a zsidók minden egyes reggel elmondják a reggeli imájuk során.

Szót ejtek a nagy közönség által kevésbé ismert tórai nőalakokról is. Jákób két másik élettársáról, Zilpáról és Bilháról, valamint az egyetlen, tragikus sorsú lányáról, Dináról. Dina az apja vétke miatt azt az égi büntetést kapta, hogy tisztátalan kapcsolatból született meg a gyermeke – magyarán megerőszakolta egy kánaánita herceg. Jákób unokáját, Osznátot pedig Dina vérszomjas testvérei elől inkább Egyiptomba szalajtották, nyakában egy amulettel, ami igazolta a származását. A sors pikantériája, hogy ő lett végül a fáraó álmait megfejtő József felesége. Szó lesz még a fondorlatos Tamárról, akinek egyik késő leszármazottja Dávid király. És a matuzsálemi kort megélt Sáráról is, aki nélkül a zsidók nem tudtak volna kivonulni

Egyiptomból. Szót ejtek a Mózes életében legfontosabb három hölgyről: az édesanyjáról, Johebedről, a hitveséről, a betért Cippóráról, valamint a testvéréről, a prófétanő Mirjamról. A Kórach-féle lázadás során a bölcs Ón Ben Pelet sem maradhat ki a felsorolásból. Az ő esete kiváló példát nyújt számunkra bölcs Salamon király mondásának alátámasztására: az okos asszony építi a házát, az ostoba pedig lerombolja azt.

 

Kellemes olvasást kívánok a sorozathoz!

Sarah Copier Steiner