Tisztelt rabbi, a kérdésem az, hogy a 12 éves fiam rendszeresen jár úszni. Az egyik úszótársa kölcsönkérte a nem igazán olcsó úszószemüvegét, mert elfelejtette elhozni a sajátját. Miután a fiam végzett a saját edzésével kölcsönadta az övét, amit nagyon helyesnek gondolok, hiszen erre neveljük, hogy segítsen, ahol csak tud.  De ez az úszótársa úgy adta vissza a szemüveget, hogy erősen meg volt karcolva, ami nekünk most egy nagy probléma, mert ezek a jóminőségű úszószemüvegek nem olcsók. A kérdésem az, hogy szólhatok ezért neki és a szüleinek? Kötelesek visszafizetni nekünk az okozott kárt?  Köszönöm a választ.

A Rabbi válaszol:

Nos, nagyon együtt érzek azzal, amit leírt, mivel szülőként sokszor találkozunk hasonló helyzettel, amit szeretnénk jól megoldani, és valljuk be nem könnyű.

Azzal kezdem, hogy feltétlenül meg kell beszélnie ezt a szülőknek egymással, hogy mi is történt pontosan, és, hogy óvatosnak kell lenni más emberek tulajdonával.

Ami viszont a kártérítést illeti, technikailag sem a gyermeknek, sem a szüleinek nem kell a kárt megfizetni.

A Misna (Baba Kama 8:4) kijelenti a gyermekekkel kapcsolatban a (Bár vagy Bát Micva alattiakról van szó), és itt 12 éves kisfiú még nem számít nagykorúnak, hogy a kiskorúak nem felelősek a tetteikért. Annak ellenére, hogy a szülőknek sincs ebben a helyzetben felelősségük, azért jó, ha felajánlják a kártérítést, vagy bizonyos hozzájárulást az úszószemüveg pótlásához.

Viszont, ha a gyermek elérte a Bát vagy Bár Micva kort, azaz nagykorúnak számít, így minden kárt, amit okozott köteles megtéríteni annak akit kár ért. (Misna Brura 343:9)

A Rabbi