Tanító, akinek szavait gyermekek és felnőttek egyaránt itták. Nemzedékek nőttek fel a judaizmust bemutató könyvein. A megbékélés hirdetője, aki a zsidó-keresztény párbeszédben kiemelkedő szerepet vállalt. Tizenkét évvel ezelőtt ádár hó 22-én hunyt el dr. Raj Tamás. Rá emlékezünk.
1964-ben diplomázott az Országos Rabbiképző Intézetben, és még abban az évben Szegeden foglalta el a rabbiszéket. Dr. Scheiber Sándor tanítványaként szerezte meg azt a tudást, amit továbbadott, s tanárai közül Dr. Richtmann Mózes vált számára legnagyobb példaképévé. Szegedi rabbiévei alatt, 1968-ban szerzett történelem szakos diplomát a József Attila Tudományegyetemen. Nem sokkal később azonban hatósági zaklatások következtében „cionista tevékenység” vádjával (ami akkor a modern héber nyelv tanítását jelentette) felfüggesztették hivatalából. Ezután Budapestre költözött, ahol 1970-1985 között az Akadémiai Kiadó szerkesztőjeként dolgozott.
Legendássá váltak Talmud-Tóra órái, melyeket 1980-tól kezdve Népszínház utcai lakásában tartott. Gyermekek csüngtek szavain, akiknek értett a nyelvén és jóságos lelkével vonzotta be őket a judaizmus világába. A felnőttek pedig olyan ismeretanyagban részesültek tőle, melyben a zsidó szellemi élet meghatározó pilléreiről kaptak tanítást. 1985-től ismét rabbiként működhetett és a Nagyfuvaros utcai zsinagógában szolgált, ahol 1996-tól nyugdíjazásig főrabbiként tevékenykedett. Talmud-Tóra oktatásait a zsinagógájában is folytatta, és gondolt a jövő nemzedékére is: fiatal tehetséges hebraistákat és ifjú rabbi növendékeket vont be oktatóknak.
A közösségépítés, a zsidó közéleti munka kiemelkedő alakja volt. 1988-ban alapító tagként vett részt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létrehozásában. A MAZSIKE programjain rendszeresen tartott előadásokat a zsidó történelemről és hagyományról. Emellett tanított a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, a Rabbiképzőben és a Miskolci Egyetem judaisztika szakának tanszékvezető professzora is volt. Rabbi munkája mellett elkötelezett pedagógus volt, részt vett a modern zsidó oktatás megteremtésében, szívügye volt a fiatalok tanítása. 1995-2005 között a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola judaisztika csoportjának vezetőjeként működött.
A modernitás szellemében haladt a korral. Az internet világában saját honlapot kezdett el működtetni, judaizmus blogjában elindította „A rabbi válaszol” rovatot, ahova záporoztak hozzá a kérdések. Zsidók és nem zsidók egyaránt nyilvánosan írtak neki, s ő mindig készséggel, egyszerűséggel és közérthetően válaszolt. Emellett megalapította saját könyvkiadóját, a Makkabi Kiadót, amely többek között reprint kiadásban újra megjelentette az IMIT héber-magyar kétnyelvű Szentírást is. Számos könyv írása, szerkesztése és megjelentetése fűződik nevéhez. Zsidó mesék, gyerekeknek szóló imakönyv, kamaszoknak és felnőtteknek szóló kiadványok a zsidó vallásról, kultúráról és a judaizmus alapjairól, héber nyelvkönyv, jiddis szószedet, kóser szakácskönyv, zsidó kegytárgyak bemutatása, kabbala alapismeretek – csak hogy néhány témát említsünk e sokszínű területről, melyekben jelentőset alkotott, könyvei ma is ismertek és kedveltek. Utolsó megjelent könyve a Zsoltárok könyve fordítása volt, kétnyelvű kiadásban. Rabbiként és tanárként nagy hangsúlyt fektetett a pedagógiára, az ismeretterjesztésre, a zsidó identitás fenntartására és a judaizmus értékeinek megismertetésére.
Fontosnak tartotta a vallásközi párbeszédet, a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagjaként is funkcionált. A kulturális életben és a tudományos közéletben is tevékenyen részt vett, tagja volt az Ókortudományi Társaságnak és a Kőrösi Csoma Társaságnak is. 1998-ban megkapta a Scheiber Sándor-díjat. Szelídlelkűsége, kedvessége, közvetlensége és nyíltsága meghatározó jelenséggé tette őt a holokauszt utáni magyar zsidóság életében. A megbékélés kapuját nyitotta meg azzal, hogy a judaizmus alapjait kívánta megismertetni a nem zsidó közönséggel is. Hitt a „tikun olam”, a világ megjobbításában, és minden erejével tett is érte. Jósága, emberszeretete, derűje fényként ragyogott mindazokra, akik ismerték. E fényből merítünk hitet, tudást, erőt ma is utunkon. Emlékéből fakadjon áldás!
Felhasznált források:
Testvéremet temetem – Dr. Raj Ferenc
Róna Tamás – Mezei Mónika: A magyarországi zsidóság története, 2018. In: https://szitkonyvek.hu/termek/4968
