A Haggadán keresztül a zsidók több mint száz generációja adta át történetét gyermekeinek. A „haggadah” szó jelentése „kapcsolni”, „elmondani”, „magyarázni”. De egy másik héber gyökből származik, [agd], ami azt jelenti: „kötni”, „csatlakozni”.

 

A Haggada elmondásával a zsidók azt az érzést adják gyermekeiknek, hogy kapcsolatban állnak az egyes zsidókkal az egész világon, és az idők során a zsidó néppel is. Múlthoz és jövőhöz, történelemhez és sorshoz kapcsolja őket, és drámai szereplőivé teszi. Minden más, az emberiség által ismert nemzet egyesült, mert tagjai ugyanazon a helyen éltek, ugyanazt a nyelvet beszélték, ugyanannak a kultúrának voltak a részei. A kontinenseken szétszórtan élő, különböző nyelveket beszélő és különböző kultúrákban élő zsidókat egy elbeszélés, a peszah narratívája köti össze, amit ugyanúgy mondanak el azon az éjszakán. A Haggada több, mint a egy nép története, a zsidók egy történet népe.

A pészah-i történetmesélés egyik fő szabálya az, hogy mindenkinek úgy kell éreznie magát, mintha személyesen hagyta volna el Egyiptomot. A történelem emlékezetté válik, a múltból jelen lesz. Ebben a szakaszban tehát a múlt folyamatos következményeiről beszélünk. Ha nem történt volna meg a kivonulás, és Izrael népe Egyiptomban maradt volna, a zsidó történelem későbbi eseményei nem következtek volna be. Hogy most hol tartunk, az az akkor történtek eredménye.

A történet ismerete és elmondása között alapvető különbség van. Nem azért mondjuk el az Exodus eseményét, hogy tudjuk, mi történt a múltban. Azért tesszük, mert minden egyes elbeszélés mélyebben vési emlékeinkbe ezt az eseményt, és mert minden év hozzáadja a maga meglátásait és értelmezéseit. A judaizmus állandó párbeszéd múlt és jelen között, és mivel a jelen mindig változik, mindig van egy új szembeállítás, egy új oldala a történetnek. A bölcsek azt mondták: “Nincs tanulóház chiddush nélkül, azaz új értelmezés nélkül.” Peszach története soha nem évül el, mert a szabadságharc soha nem ér véget, ezért minden nemzedék hozzáfűzi a saját kommentárját a régi-új történethez.