Majd’ egy héttel ezelőtt köszöntött be a zsidó újév Ros Hásáná ünnepe. Ezzel egyidőben kezdetét vette egy különleges, tíz napból álló időszak is, melyet jámim noráimnak, azaz félelmetes napoknak nevezünk. Első napja Ros Hásáná és az utolsó napja Jom Kippur. Jom Kippur, más kiejtéssel Jaum Kippur vagy Jonkipper, az engesztelés napja. A zsidó év nagy napja, amely nap teljesen az önvizsgálatnak és a belső megtérésnek van szentelve, Sábát sábáton, a szombatok szombatja. Jom Kippur tisri hónap, az újév első hónapjának tizedik napjára esik. Már az újév első napján felbukkan Jom Kippur gondolata, de csak mintegy előkészítőleg, hiszen Ros Hásáná, a kürtfújás napja, ami az alvókat mély álmukból felriasztja. Az Ö-rökkévaló előtt akkor ott fekszenek az égi könyvek, s benne feljegyezve minden ember neve, és minden ember minden cselekedete. Tehát a Ros Hásánával elkezdődik valami, és ezt a Jom Kippur fejezi be. Ros Hásánákor beírattatunk, Jom Kippurkor pecsétet kapunk.

Jom Kippur, az engesztelés napja elnevezés a kápárá nevű szertartásból ered. Régi zsidó szokás a Jom Kippurt megelőző napon tartott kápárá szertartás, mely a tisztaságot, a bűntől való mentesítést, megszabadulást szolgálja.

Ennek során a férfiak egy kakast, a nők egy tyúkot forgatnak meg háromszor a fejük fölött. Várandós asszonyok egy kakast és egy tyúkot is megforgatnak a fejük felett, így adva át nekik szimbolikusan a bűneiket, majd utána az állatot levágják.

Vannak, akik ezt a szertartást a szegényeknek adott adománnyal, a cedákával helyettesítik, de Izraelben sokan tartják magukat a kápárá hagyományához.

 

Jom Kippur napján legyünk szigorú bírái önmagunknak! Mindent megfelelően csináltunk? Zsidóként éltünk? Eleget tettünk emberhez méltón a kötelességeinknek? Ítéljük meg magunkat! Legyünk szigorúak magunkkal szemben! Nem elég annyi, hogy mások dicsérnek-e vagy éppen korholnak bennünket.

Az Ö-rökkévaló mércéjével próbáljuk meg mérni magunkat!

Vajon kiálljuk a „próbát” Előtte? Ne feledjük, az Ö-rökkévaló az, akinek a szeretete kimeríthetetlen, irgalma végtelen és örök. Ha úgy érezzük, hogy van miért, kérjünk bocsánatot! Őszintén és egyenesen, valódi megbánással, embertársainktól és az Ö-rökkévalótól egyaránt.

 

Bocsánatot kérni bárkitől csakis őszintén, mély megbánással lehet.  A hanyagul odavetetett bocsánat, megkockáztatom, hogy még sértő is lehet, de az biztos, hogy célját nem éri el! Ha őszintén bocsánatot kérnek tőlünk, azt illik elfogadni. Éppen ezért, ha háromszor, őszintén bocsánatot kértünk, és vélt vagy valós haragosunk még mindig hajthatatlan és nem fogadja el a bocsánatkérésünket, akkor hagyjuk. Ugyanis ezek után bocsánatkérésünket elfogadottnak kell tekinteni, mert mi mindent megtettünk a helyzet normalizálásáért, rendbehozataláért.  A felelősség innentől kezdve már nem a miénk, hanem azé az emberé, aki nem fogadta el kérésünket.

Erev Jom Kippurnak, vagyis az ünnep estéjének külön neve van, Kol Nidré, melynek fordítása így hangzik: minden fogadalom. A Kol Nidré valójában nem is imádság, inkább egy ünnepélyes nyilatkozat, amely az esztendő során meggondolatlanul tett fogadalmak és ígéretek feloldását szolgálja. Tehát szokás a fogadalmakat, ígéreteket három tanú jelenlétében feloldani, és bocsánatot kérni embertársainktól, mert az Ö-rökkévaló az ellene elkövetett vétkeket Jom Kippurkor megbocsátja, de az egymás elleni vétkeket nem törli el mindaddig, míg az ember meg nem követi embertársát.

 

Jom Kippurról mégis az első, ami egyből eszünkbe jut, az a 25 órás szigorú böjt!

Az ember szenved és panaszkodik, imádkozik, böjtöléssel könyörög, az Ö-rökkévalót kéri, hogy hárítsa el a bajt a feje fölül. Böjt és ima egymáshoz tartozó fogalmak. Ez megjelenik az imáinkban, szokásainkban, mindennapjainkban. A böjtölés lehet kifejezője félelemnek, szorongásnak, netán valamilyen valós veszélytől való rettegésnek. Rettegés a fizikai veszélytől vagy lelki gyötrelemtől. Vagy egyszerre mindkettőtől. Nagyböjtre, így Jom Kippurra, amikor 25 órán keresztül tilos az étel- és italfogyasztás, sok más szabály is vonatkozik. Ilyen például a teljesség igénye nélkül, hogy nem hordunk bőrcipőt, nem végzünk munkát, nem élünk házaséletet. Sem ételt, sem italt nem fogyasztunk. Nem viselünk bőrből készült cipőt. Nem használunk illatszereket, nem sminkeljük magunkat.

Szokás a temetőbe is kilátogatni, felkeresni az elhunytak sírját, emlékeztetni önmagunkat a halálra, mely a bűnök eredménye. Hagyományosan az igaz emberek sírjait látogatjuk meg és kérjük közbenjárásukat érdekünkben az Égi Bíróság előtt. Ilyenkor a szokásosnál több adományt adunk, szem előtt tartva, hogy a jótékonyság megment a haláltól.

Az ünnep bejövetele előtti délután szokás, hogy könnyű, nem fűszeres fogásokból álló ételeket fogyasztunk. Kissé furcsának tűnhet, hogy pont a 25 órás nagyböjt előtt ételekről beszélünk, de azt tartja a hagyomány, hogy aki sokat eszik nagyböjt előtt, az olyan, mintha két napot böjtölt volna! Természetesen, hogy mit, miből és mennyit fogyasztunk, mindig tőlünk függ. Több szokás is kialakult e témában. Van olyan szokás, hogy csak egyfajta ételt esznek, például sült húst zöldégekkel. De más szokást követők például egy komplett, hagyományos étkezést tartanak, levessel, második fogással és desszerttel. Ebben az esetben, ha nagyobb adagot készítünk a böjt utáni vacsorához, már „csak” melegíteni és tálalni kell az ételt. Én ezt a szokást követem.

 

A böjtöt megelőző étkezésnek külön neve van: szeudá máfszeket, azaz elválasztó lakoma, vagy elválasztó étkezés. Érdemes a böjtöt megelőző napokban már odafigyelni a vízivásra és csökkenteni a koffein, valamint az alkohol fogyasztását, mert mindkettő vizet von el a szervezetünktől. Érdemes könnyű, nem túl zsíros, nehéz ételeket készíteni és azokat feltálalni. Tartózkodjunk a túlzottan sós és fűszeres ennivalók fogyasztásától.

 

Az én menüm, mint majdnem minden évben, a következő lesz:

• Húsleves gazdagon
• Zellermártás
• Piskóta
• Mézes kuglóf

 

Húsleves gazdagon

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók (változó arányban):

• Csirke vagy pulykahús
• sárgarépa
• petrezselyem
• vöröshagyma
• paszternák
• karalábé
• zeller
• karfiol
• paprika
• paradicsom
• pár gerezd fokhagyma
• kelbimbó vagy egy kis darab kelkáposzta
• pár fej gomba

 

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítom és darabolom. A húst szintén megmosom, majd fazékba teszem, mindent egyszerre és hideg vízzel felöntöm. Felforralom, majd kevés hideg vizet öntök hozzá, ezzel megállítom a forrást, hogy a képződött habot rendesen le tudjam szedni. Majd sokkal kisebb hőfokon, mintegy csak „pöszörögtetem” a levest. Éppen, hogy csak főjjön vagy nagyon gyengén forrjon. Ha szükség van rá, a későbbiekben pótoljuk az elfőtt levet. Befűszerezem a levest, tehát sózom, borsozom, petrezselyemzöldet és zellerzöldet, házi készítésű ételízesítőt teszek bele és készre főzöm. A főtt húst a zellermártással tálalom.

 

Zellermártás

Hozzávalók:

• 1 db kisebb fej zeller
• liszt
• olaj
• húsleves vagy másodlé

Elkészítés: A zellert megtisztítom és nagylyukú reszelőn lereszelem. Egy lábosba olajat hevítek és beleteszem a zellert, párolni kezdem, és mikor szép barnás színt kap, meghintem liszttel és felöntöm a húslevessel vagy a másodlével. Én másodlének nevezem azt, amikor kevés a húsleveslé a mártás elkészítéséhez, és egyszerűen hideg vízzel felöntöm, így megfelelő mennyiséget kapok a mártáshoz, hogy a kívánt sűrűséget kapjam.

 

Mézes kuglóf

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 1 pohár méz
• 1 pohár cukor
• fél pohár olaj
• 2 pohár liszt
• 1 kávéskanál sütőpor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• 2 evőkanál kakaópor
• 1 pohár forróvíz

A pohár jelen esetben 2,5 dl-es.

Elkészítés: A folyékony hozzávalókat egy tálba tesszük és jól kikeverjük, majd hozzáadjuk lassú keverés mellett a száraz adalékokat. Mikor összeállt a tészta, lassanként hozzáadjuk a forró vizet, és tovább keverjük. A tésztát kikent és lisztezett kuglófformába öntjük, és 175 fokon 25-30 percig sütjük. Mindenképpen végezzünk tűpróbát, hogy megsült-e a kuglófunk. Mikor kihűlt, porcukorral meghintjük.

 

Piskóta (olajos)

Hozzávalók:

• 6 db tojás
• 25 dkg cukor
• 25 dkg finomliszt
• 7 evőkanál napraforgó olaj
• fél teáskanál sütőpor vagy szódabikarbóna,
• 1 csipet só

Elkészítés:

A tojások fehérjét verjük fel a sóval, majd két részletben adjuk hozzá a cukrot és verjük tovább kemény habbá. Beletesszük a tojások sárgáját, az olajat és a sütőport vagy szódabikarbónát, amivel tovább keverjük, de csak addig, amíg a tojássárga és az olaj teljesen elkeveredik a fehérjében. Végül kanállal óvatosan beleforgatjuk a lisztet, hogy a hab ne törjön meg. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük, elsimítjuk, és 180 fokon, kb. 25 perc alatt aranybarnára sütjük. A sütési idő mindig körülbelüli, hiszen minden sütő más és más.

 

De néhány gyakorlati tanáccsal térjünk vissza a böjtöléshez!

 

Imádkozni csodálatos, úgy imádkozni, hogy komolyan is gondoljuk azt az imát, az még csodálatosabb. Elmenni a zsinagógába és ott a közösségünkkel imádkozni fantasztikus élmény, de egyik sem ér fel a böjtölés parancsolatával. Ha egész nap nem veszünk a kezünkbe egy máhzort, ünnepi imakönyvet sem, és imánk csak arra korlátozódik, hogy “I-stenem, segíts nekem, hogy túléljem a mai napot”, de böjtölünk, akkor teljesítettük a micvát.

Lehet, hogy ez nem hangzik annyira spirituálisnak, mint a közösségünkkel együtt imádkozni a zsinagógában, de anyai és háziasszonyi szerepkörünk megváltoztat minket, és másként szolgáljuk az Ö-rökkévalót. Természetesen vannak, akik fel vannak mentve a böjtölés alól, ez lehet betegség miatt, vagy éppen gyermeket váró, esetleg betegségből éppen csak felépült hittestvérünk, akinek állapotát esetleg negatív irányba befolyásolná a böjt.

Első és legfontosabb, hogy abban az esetben böjtöljünk, ha egészségi állapotunk ezt megengedi! Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk, akkor azt véletlenül se hagyjuk ki! Pár darab kekszet fogyasszunk el, vegyük be a gyógyszerünket és igyunk rá egy fél pohár vizet.

Ne feledjük, a parancsolatokat azért kaptuk, hogy éljünk velük, nem azért, hogy meghaljunk miattuk. Bármilyen betegséggel küzdünk, kérjük ki rabbink, orvosunk véleményét is. Ne becsüljük alá a pozitív hozzáállás erejét! Van egy szép zsidó mondás: “Gondolj jóra és jó lesz!” Ha azzal a hozzáállással kezdünk böjtölni, hogy milyen nehéz és kibírhatatlan lesz, akkor nagy valószínűséggel nehéz és kibírhatatlan lesz. Ugyanígy, ha pozitívan készülünk fel a böjtre, akkor teljesen más lesz a hozzáállásunk és a böjtünk. Tanuljunk egy kicsit a böjt céljáról és mögöttes jelentéstartalmáról, s ez nagyban segíteni fog a böjt megkönnyítésében.

 

Mindenképp figyeljünk testünk vészjelzéseire!               

 

A következők esetében feltétlenül hagyjuk abba, törjük meg a böjtöt:

• Elmosódott látás vagy erős fejfájás
• Extrém fáradtság
• Extrém elgyengülés
• Szédülés
• Erős izzadás, mely utalhat a vércukorszintünk leesésére
• Bármi, ami az átlagos állapotunktól eltérő lehet!

 

Ha ezek közül bármelyik is jelentkezik, azonnal forduljunk orvosunkhoz!

Ha meg kell törnünk a böjtöt és ételt vagy italt kell magunkhoz vennünk, azt mindenképp fokozatosan tegyük és ne hirtelen! Lassan, kortyolva igyunk és pár falatot együnk, majd várjunk pár percet, és csak ezután folytassuk az étkezést vagy az ivást.

 

 

Mindenkinek könnyű böjtöt és jó pecsétet kívánok!