Tisztelt rabbi, írna egy kicsit a gyászolók látogatásáról? Mit kell mondani vagy tenni ilyenkor? Esetleg baj, ha csak telefonálok?  Sábeszkor lehet a gyászolót látogatni? Nagyon köszönöm a válaszokat.

A rabbi válaszol:

Köszönöm a kérdését! Előljáróban, azzal kezdem, hogy mi is az a Sive. A Sive a hét legközelebbi hozzátartozó: anya, apa, fia, lánya, testvér, férj, feleség, halála esetén betartott 7 napos intenzív gyász elnevezése.

A gyászolók ez idő alatt egy alacsony széken ülnek. Az első Sivét ülő bibliai személy, Ábrahám volt, aki gyászt ült feleségének, Sárának a halálakor, majd őt követte József, aki apja, Jakov halálakor tette ugyanezt.

Szokás ilyenkor, hogy a barátok meglátogatják a gyászolót. Azt tanítja a Talmud, hogy amikor valaki meglátogat egy gyászolót, ezzel nemcsak a gyászolót vigasztalja, hanem az elhunytat is.

Kérdezi, hogy mit kell mondani, amikor odamegyünk,  a válaszom, hogy semmit nem mondunk amikor megérkezünk, bemegyünk és leülünk majd  vigasztaló zsoltárt és szavakat mondunk.  Mielőtt elhagyjuk a gyászoló házat, a gyászolóknak azt kívánjuk:

הַמָּקוֹם יְנַחֵם אֶתְכֶם בְּתוֹךְ שְׁאָר אֲבֵלֵי צִיּוֹן וִירוּשָׁלַיִם

„Hamakom Jenachem Etchem B’toch Saar Aveili Cion V’jerusalajim…” – Isten vigasztaljon benneteket Sion és Jeruzsálem gyászolói között.

Ha nem tud személyesen ellátogatni a gyászoló házába pl a nagy távolság miatt,  nyugodtan felhívhatja telefonon és így is mondhat vigasztaló szavakat.  Mindazonáltal ez nem jelenti a gyászoló vigasztalásának valódi teljesítését, de ha másképp nem lehetséges akkor ez is több mint a semmi.

Kérdezte a Szombaton való látogatást is. Sábeszkor nem szokás meglátogatni a gyászolót, de ugyanakkor megengedett, ha szükséges, viszont ilyenkor szokás mondani, hogy  „Sábesz hi milnacheim unechama krova lavo”, „A szombat vigasztal és közel a vigasztalás”.

Remélem tudtam segíteni.

A rabbi