A főrabbi az Ez itt a kérdés című műsorban osztotta meg gondolatait az Észak – és Nyugat-Európában egyre szélsőségesebb méreteket öltő antiszemitizmusról. Róna szerint a social média is veszélyes lehet a fiatalok számára, ugyanis a virtuális térben jelenlévő párhuzamos társadalmaknak is romboló erejük van.
Gulyás István vendége volt Róna Tamás főrabbi, a ZSIMA elnöke az MTVA, Ez itt a kérdés műsorában. A főrabbi Veszprémi László Bernát, Gönczi Róbert és Szalai Kálmán társaságában egy közelmúltban történt, súlyos incidens kapcsán osztotta meg a gondolatait a nézőkkel. Mint ismert, múlt héten Amszterdamban számos zsidó focirajongót vertek meg az Ajax–Maccabi Tel-Aviv meccs után. Jichák Hercog izraeli elnök szerint egy antiszemita pogrom történt a mérkőzés után.
„A zsidóságot erős támadás érte, ezek a szurkolók előre készültek, méghozzá fegyverrel, erre eddig nem volt példa. Ráadásul lehetett látni, hogyan keresik azokat a leendő áldozataikat, akikre le tudnak csapni. Kutatták honnét lehet héber szavakat hallani…Olvashattuk, hogy letérdeltették az embereket, és amikor az áldozat már könyörgött, akkor is tovább ütötték. Akadt olyan is, akiről kiderült, hogy nem zsidó és ezt az útlevelével próbálta igazolni. Amszterdamban olyan szinten szabadulnak el az indulatok, amiket abból a társadalmi háttérből fűtenek, ami olyan, mintha párhuzamos társadalmak működnének egymás mellett. Ezek elképesztő erővel rombolnak Nyugat Európában… Amikor a keresztény-zsidó együttélésre nézünk, azokra az értékekre és erkölcsi alapokra kellene gondolnunk, ami megtart itt minket szeretett Magyarországunkon. Azt látom és hiszek abban, hogy Magyarország példája egy európai értékű példa” – vélekedett Róna.
A főrabbi által felvázolt párhuzamos társadalmak, mint jelenség, egyik táptalaja – főleg a fiatalabb generáció számára – a közösségi média torzított információi és névtelen kommentelői.
„Ha a teljes társadalmat figyelembe vesszük, főleg a fiatalokat, a social média ereje és intenzitása kiemelten fontos. A woke-kultúra, az elhangzott párhuzamos társadalmak létezése elképesztő erővel van jelen a social média felületein és a fiatal generáció ezen keresztül jut információkhoz vagy lát egy olyan – nem biztos hogy helyes vagy valós – gondolati láncot, amit beépít a saját világlátásába. Ez a fajta social média, ami ilyen szinten eltorzítja az emberi ítélőképességet, veszélyes. Ez egy nagy kérdése a mai kornak, mit tudunk vele tenni, hiszen míg egyre erősebbé válik az a közös erkölcsi alap itt, Közép-Európában, amit keresztény-zsidó erkölcsi gondolatként ismerünk, addig a virtuális térben felerősödhetnek a szélsőségek” – fejtette ki.
A modern migráció hatása Európában
Ennek a térnek legnagyobb kérdése a zsidóság számára, a modern antiszemitizmus, az Izrael-ellenesség és az iszlamofóbia kérdésköre.
„Amikor a modern antiszemitizmusról beszélünk, akkor biztos, hogy az az Izrael-ellenesség egy modernebb, talán divatosabb megfogalmazása. Amikor pedig arról beszélünk, hogy az elmúlt 50 évben Európában milyen szociokulturális változások történetek, azt látjuk hogyan hódít teret az iszlám Nyugat- vagy Észak-Európában. Nem olyan régen volt módom a svédországi Lundban járni, ami egy nagyon híres egyetemi város, közel Malmöhöz és meglátogattam a helyi zsinagógát. Itt láttam először olyat, hogy 4 és fél, 5 méter magasban van a kövezet fölött a Tóra-szekrény, 170 centi vastagságú üvegablakok mögött, melyek még a 155 mm-es tankgránátot is kiállják, mert az elmúlt évtizedekben komoly támadásokat szenvedett el a közösség. A malmöi zsidóság 3000-4000 ezer fő volt, ez az elmúlt évek során a tizedére apadt…Az elmúlt évtizedekben alapvető kifejezésekbe bújtatott tartalmak változnak meg. Amikor arról beszélünk, hogy antiszemitizmus, akkor nem olyan régen olvastam, hogy Bécsben, a tizedik kerületben és Kismarton magasságában nyitottak egy szélsőséges iszlám oktatási intézményt, ahol az oktatási térben már jelen van tantárgyként az antiszemitizmus” – mondta a főrabbi.
