Ezen a héten Mispátim hetiszakaszát olvassuk fel a Tórából. A szó jelentése: törvények. Egy vallási előírásokban, parancsolatokban gazdag szidrát olvasunk. A szöveg nem túl hosszú, viszont 53 tórai parancsolatot találunk benne, melyek közül huszonhárom micva tevőleges, harminc pedig tiltó parancsolat. Ezen parancsolatok túlnyomó részének közös jellemzője, hogy az emberek egymás közötti viszonyát befolyásoló parancsolatokat tartalmazza.

Példaként említeném, a teljesség igénye nélkül, a rabszolgatartással és az ő elengedésükkel, a rémhírterjesztés tilalmával foglalkozó szabályokat, az idegenekkel szembeni bánásmódot, az évszakokkal kapcsolatos ünnepek megtartását és a rendelkezést a terményajándékokról, melyeket a Szentélybe kellett vinni. Ebben a hetiszakaszban, még ha csak egy-két mondatban is, de elhangoznak már a kásrut, azaz a kóser konyha törvényei is, melyek a későbbiekben a kásrutra vonatkozó parancsolatok alapjait képezik.

„…a mezőn talált széttépett húst ne egyétek, a kutyának dobjátok azt oda” (2Mózes22,30).

A szétmarcangolt hús, más néven tréfa, jiddisül tréfli, bölcseink magyarázatában szélesebb értelmet nyert, és napjainkban minden nem kóser húst és ételt ezzel a kifejezéssel illetünk. A tréfa, tréfli húst a tóra előírása szerint a kutyáknak kell adni, ebben bölcseink jutalmat láttak, mert az egyiptomi kutyák a kivonulás éjszakáján nem ugatták meg a felkerekedő népet! Ezért jutalom gyanánt kell a szétmarcangolt húst a kutyáknak adni.

 

„Ne főzd a gödölyét anyja tejében” (2Mózes23,19).

Háromszor szerepel ez a mondat a Tórában, ezért zsidó embernek tilos megfőzni, megenni vagy eladnia! Ebből a parancsolatból származik a hús és tej vegyítésének tilalma is.

A húsos és a tejes ételeket nem szabad ugyanabban az edényben készíteni, illetve tálalni, még különböző időpontokban sem. Ezért kell elkülöníteni a húsos és tejes ételek főzéséhez és elfogyasztásához használt edényeket és tányérokat. Szokás megjelölni őket, vagy más-más színűeket használni.

 

Tejes-húsos

A kóserság további alapszabálya, hogy tejes és húsos ételek nem keveredhetnek egymással, sem a konyhában, sem a tányérunkon. A húsos étel után néhány órán át nem szabad tejest enni. Mivel a tej gyorsabban szívódik fel, ezért tejes étel után fél órától 3 óráig kell várni, mielőtt húst eszünk. A húsos ételek után 6 óra elteltével fogyaszthatunk tejet vagy tejes ételeket.

 

De mi a helyzet a hússal? – A vágás jelentősége

A Tóra a következőt mondja a kóser vágásról:

„Vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked ad, úgy, amint én neked parancsoltam”. (5Mózes12,21).

A további részleteket Mózes szóban kapta meg az Örökkévalótól. A szóban kapott utasítások lényege, hogy egy rendkívül éles késsel és gyors mozdulattal kell elmetszeni az állat nyakát, minél kevesebb szenvedést okozva ezzel.

Egy mozdulattal kell átvágni a légcsövet és a nyelőcsövet, nem lehet a kést ide-oda húzogatni. A kóser vágás sok tanulást és gyakorlást igényel, ezért csak megfelelően képzett szakember végezheti. A szakembert úgy hívjuk, hogy sakter, metsző. A vágás mellett a sakter dolga a tiltott zsiradékok, inak, a belső részekben maradt erek, szennyeződések eltávolítása, valamint a hús teljes vértelenítése.

„Semmi vért se egyetek minden lakóhelyeiteken, sem madárét, sem baromét” – olvashatjuk a Tórában. (3Mózes 7:26).

Nem elég tehát a megfelelő módon elvenni az állat életét, ezt követően el kell távolítani a vérét. A vér legnagyobb része a vágás során távozik, ám nem az összes. Emiatt a vágást követően áztatással és sózással szabadulnak meg a húsban maradt vértől. A kóser állatok is csak akkor ehetők meg, ha kóser módon dolgozzák fel őket. Mint azt már tudjuk, a Tóra tiltja minden olyan élőlény fogyasztását, amely elpusztult vagy nem rituális vágás útján ölték meg, ezeket, mert ismétlés a tudás anyja, tréflinek nevezzük. Tréflinek nevezzük azokat az ételeket és edényeket is, amelyek nem felelnek meg ezeknek a szabályoknak. Minden olyan edény, amelyben nem kóser élelmiszert főztek, tréflivé válik. Az ilyen edények egy részét újból kóserrá lehet tenni, ez a „kaserolás”.

 

Párosan szép az élet?

Párvénak, párosnak mondjuk azt az ételt, amelyik sem húst, sem tejet nem tartalmaz. Ide tartozik minden, ami a földből terem: a zöldségek, gyümölcsök, a kávé, a fűszerek, valamint a cukor és a só. De párvénak számít minden kóser hal és a tojás. A párve ételeket mind a húsos, mind a tejes ételekkel lehet együtt készíteni és fogyasztani.

Zöldségeket és gyümölcsöket vásárolhatunk kósersági felügyelet nélkül, csak a feldolgozásuk során kell odafigyelni a rajtuk élősködő bogarak eltávolítására, ami egyes fajtáknál (pl. saláta, karfiol, eper) nagy odafigyelést igénylő, aprólékos munka.

Összefoglalva tehát a kóser ételeket három csoportra oszthatjuk:

• tejes (chálávi, milchig),
• húsos (bászári, fleischig)
• párve.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy se tejes, se húsos összetevőket nem tartalmaz. A zöldségek és gyümölcsök mellett ide tartoznak a halak és a tojás is. Húsos és tejes étkezés között hat órát várunk, tejes és húsos étkezés között pedig általában fél órát.

 

A hal valóban párve?

Valóban, ám mégsem szabad hússal együtt fogyasztani, mert a Talmud Pszáchim 76/b traktátusa szerint ez káros az egészségre. Éppen ezért hal után új tányérokat és evőeszközöket veszünk elő, ha hússal folytatjuk az étkezést. A szefárd zsidók gyakran tejes élelmiszerekkel sem keverik a halat, mert a hal és a hús kinézete meglehetősen hasonló lehet, és attól tartanak, hogy véletlenül húshoz adnak tejes összetevőt.

 

A kóser konyha

A fentiek miatt egy kóser konyhában szigorúan elkülönítik a húsos és tejes élelmiszereket, melyeknek külön edényekben és külön sütőben kell készülniük, továbbá a mosogatás során sem keveredhetnek az edények. Emiatt egy kóser konyhának van egy tejes és egy húsos oldala. Ha mégis megtörténik a baj, az adott evőeszközt vagy edényt forró vízzel vagy kiégetéssel kóserolni lehet, ám nem minden alapanyag teszi ezt lehetővé. A közhiedelemmel ellentétben azonban külön hűtőszekrényre nincs szükség, elég a különböző élelmiszereket egymástól jól elkülönítve tárolni. Ebben nagy segítségünkre van, hogy napjainkban a hűtőszekrényekben már általában üvegpolcok vannak és nem rácsok.

 

A kósersági pecsétek

A kóser élelmiszerek csomagolásán ott találjuk a kósersági pecsétet, amelyet az adott üzemet felügyelő rabbi vagy szervezet állít ki. A világon több mint 1500 féle kósersági igazolás létezik. Léteznek olyan közösségek, ahol ragaszkodnak a saját rabbijuk vagy szervezetük által felügyelt termékekhez, mások megbíznak bármilyen jól ismert és megbecsült pecsétben.

 

 

Szigorúan ellenőrzött…, jelen esetben tojások

A kóserságot felügyelő rabbik és szervezetek felügyelőt, héberül másgiáchot küldenek az élelmiszeripari üzemekbe, hogy személyesen ellenőrizzék a gyártási folyamatot és a felhasznált alapanyagokat. Bizonyos termékek állandó felügyeletet követelnek, más esetben pedig elég, ha a másgiách időnként megjelenik és ellenőrzi a termelést. A kóser éttermeket, konyhákat szintén másgiách felügyeli.

 

Kóser, kóserebb, legkóserebb?

A kóserságnak több szintje létezik. Vannak rabbik és szervezetek, akik és amelyek nem követelnek meg különböző szigorításokat, mások pedig annál inkább. A glatt vagy mehádrin jelzőt feltüntető pecsétek azt jelzik, hogy a termék kósersága felé magasabb elvárásokat támasztanak, mind az alapanyagok, mind az ellenőrzés terén. A jiddis glatt szó és héber megfelelője, a chálák annyit tesz, hogy sima. Alapvetően azon állatok húsára alkalmazzák, amelyek tüdeje teljesen simának bizonyult a vágás után, azaz nem találtak rajta betegségre utaló heget.