125 évvel ezelőtt, 1900 júliusában emelkedett a levegőbe a Bodeni-tó partjáról az első Zeppelin léghajó. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, a névadó pénzén kívül egy magyar zsidó feltaláló leleményességére is szükség volt.
Az 1850. december 7-én Keszthelyen született Schwarz Dávid 1897. január 13-án halt meg Bécsben. Rövid élete ellenére a neve világszerte fennmaradt volna, hiszen találmánya, a kormányozható, alumínium vázas léghajó korszakalkotó újdonságnak számított. Azzá is vált, csakhogy Ferdinand von Zeppelin gróf révén, aki megvásárolta a találmányt Schwarz özvegyétől.
A zsidó családból származó Schwarz Dávid ifjúkorában Zágrábba költözött, ahol fakereskedéssel foglalkozott. Egy erdei faházban élt, és csöndes magányát arra használta ki, hogy minden szabad percében tanult, méghozzá kedvenc témájáról: a léghajózásról. Abban a korban léteztek Európában hőlégballonok, azonban ki voltak szolgáltatva a légmozgásnak, így navigálásuk csak esetleges volt.
1890-ben Schwarz a Császári és Királyi Hadügyminisztériumot kereste fel terveivel, de elutasításra talált. A bécsi orosz katonai attasé azonban érdeklődést mutatott iránta. Berlinben egy alumíniumgyár igazgatója, Karl Berg támogatta Schwarz próbálkozását, de a munka lassan haladt és az anyagi források elapadtak. Ekkor a porosz hadügyminiszter felajánlotta, hogy kísérletek céljára rendelkezésére bocsátja a Berlin melletti Tempelhof gyakorlóteret (ma reptér), ugyanakkor a német államtól újabb anyagi segítséget kapott. 1896-ban a léghajó elkészült, viszont nem lehetett megfelelő minőségű gázt találni a működtetéséhez. A következő év elején Schwarz Bécsbe utazott. Ott kapta a jó hírt, miszerint sikerült megszerezni a szükséges gázt, hogy II. Vilmos császár személyesen részt vesz a tervezett próbarepülésen, és amennyiben minden rendben zajlik, megvásárolják a találmányát. A jó hírtől a leromlott fizikai és lelki állapotban lévő feltaláló annyira felindult, hogy szívrohamot kapott és meghalt.
Hónapokba telt, amíg özvegye, Melanie talált egy német gépészt, aki hajlandó volt próbaútra vinni a léghajót. A várva várt napon kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. Ennek ellenére a jármű száz méter magasság fölé emelkedett, amikor a propeller felmondta a szolgálatot. A léghajó felfordult, lezuhant és összetört, a pilóta csodával határos módon menekült meg.
A következő napokban a hír bejárta a sajtót. Voltak, akik azt állították, hogy Schwarz járműve nem való repülésre, mások sikeresnek találták, azzal a megjegyzéssel, hogy kisebb módosítások szükségesek. Melanie megpróbálta eladni a találmányt, de a hivatalok elutasították megkeresését. Ferdinand von Zeppelin gróf azonban, aki akkor már évek óta érdeklődött a léghajók iránt, kapcsolatba lépett vele. 1898. február 10-én szerződést írtak alá, melynek értelmében 15 ezer német márkáért a gróf megvásárolta az özvegytől és gyermekeitől a találmányt a tervrajzokkal együtt, valamint a pilóta alkalmazásának jogát, akit addig kötött a Schwarz családdal aláírt kizárólagos szerződése.
Idővel a keszthelyi feltaláló neve kikopott a köztudatból. Avraham Sharon (szül. Schwadron, 1878-1957), az Izraeli Nemzeti Könyvtár autogram- és portrégyűjteményének adományozója és gondozója azonban az 1930-as évek végén egy svájci ügynöktől tetemes összegért megvásárolta a szerződést, amely kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az irányítható léghajó találmányát Zeppelin gróf a Schwarz családtól vásárolta meg.
