Tisztelt rabbi, hogyan készüljünk a zsinagógai újévre? Mit tegyünk, hogy valóban méltón álljunk Ros Hásáná napjai elé? Köszönöm a választ.
A Rabbi válaszol:
A kérdés nagyon aktuális, hiszen csak pár hét és ránk köszönt a következő zsinagógai év. Az újévre való készülődés a zsidó hagyományban nem csupán praktikus előkészületet jelent – az ünnepi ételek, a fehér ruha, a sófár előkészítése –, hanem elsősorban lelki út. A Talmud azt tanítja, hogy Elul hónapja, amely megelőzi az ünnepet, az elszámolás ideje (hesbon nefes), amikor mindenki szívébe tekint, és megvizsgálja: hol tartok az életemben, hogy állok az Örökkévalóhoz és az emberekhez fűződő kapcsolataimban?
A rabbik gyakran mondják: Ros Hásáná olyan, mint egy királyi audienciára készülni. Ha találkozunk egy földi uralkodóval, alaposan felkészülünk, hogyan öltözzünk, mit mondjunk. Az Örökkévaló előtt azonban nem a külsőségek számítanak, hanem a szív igazsága. A zsoltárok ezt így írják le:
„Az Örökkévalóhoz tartozik a szív tisztasága” (Zsolt 51:12).
Ezért a készülődés három pillére:
– Tesuvá (megtérés): visszatérés Istenhez, őszinte önvizsgálat, és ha kell, irányváltás az életben.
– Tefilá (ima): kapcsolatkeresés az Örökkévalóval, nemcsak szavaink által, hanem a szív csendjében is.
– Cedáká (jótékonyság): mások segítése, amellyel a világot jobbá tesszük, és önmagunkat is felemeljük.
A hászid mesterek azt is tanították, hogy az újévre való készülésnek van egy különleges kulcsa: örömet vinni az életünkbe. Mert amikor örömmel szolgáljuk az Örökkévalót, akkor a szívünk nyitva áll a jóra, és az áldás könnyebben érkezik. Ezért a legjobb készülés talán így foglalható össze: legyen bátorságunk szembenézni önmagunkkal, legyen erőnk bocsánatot kérni és adni, és legyen a szívünk hálával teli. Ha így állunk Ros Hásáná elé, akkor valóban „édes új évet” kaphatunk.
Ketivá vechatimá tová – Legyen beírva és bepecsételve minden kedves olvasónk, egy jó és áldott évre!
A Rabbi