A Hungarikum törvényben foglaltak szerint a megyei önkormányzat megyei értéktárat és megyei értéktár bizottságot hozhat létre, amely szervezi egy-egy megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja az ott fellelhető nemzeti értékeket, dönt a megyei értéktárba bekerülő nemzeti értékekről, létrehozza a megyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a Hungarikum Bizottságnak.

Mindezt azért kellett leírnunk, mert aki akár kíváncsiságból is, néha nézegeti a hungarikumok gyűjteményének egyébként igen érdekes weboldalát, észrevehette, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság a zsidóság szempontjából fontos értéket vett fel a megyei gyűjteménybe. Hungarikum lett a nagykállói régi zsidó temető és Taub Eizik Izsák csodarabbi sírja.

A sír a haszid zsidóság egyik leghíresebb zarándokhelye. Az 1751-ben született rabbi édesanyjával 4 éves korában költözött Nagykállóba. Tehetségére már korán fény derült, így tanulmányait 15 évig külföldön, Morvaországban és Lengyelországban folytatta. Ezt követően tért vissza a településre, ahol 1781-ben a város és egyben Szabolcs megye főrabbijává választották. Személyét a magyarországi haszidizmus megalapítójaként már életében legendák övezték. Ki ne ismerné a „Szól a kakas…” kezdetű népdalt, amelyet a zsidó közösség a rabbi nótájaként ismeri, melyet a legenda szerint Taub Eizik Izsák két további versszakkal is kibővített. A zsidó hagyományokban a hajnalt kiáltó szárnyas a Messiás hírnöke. A kibővített magyar– héber nyelvű változatot éneklik purim ünnepén a haszidizmus követői a világ minden táján – olvasható a megyei értéktár honlapján.

A rabbi nevéhez fűződik a hitközség alapszabályzatának megalkotása. Létrehozta a Talmud-Tóra Egyletet, a Szent Egyletet és a Betegeket Gyámolító Egyletet, s közel 40 éves munkássága idején virágzott a zsidó hitközség, nőtt a város zsidó lakosságának száma. Az 1821-ben elhunyt csodarabbi még életében kiválasztotta nyughelyét, melyet a „régi zsidó temető” főkapuja mellett jelölt ki. Híveitől azt kérte, hogy csak ennyi álljon sírkövén: „Becsületes zsidó volt.” Halálát követően közel 20 évig nem választottak új rabbit. A kállói zsidóság új temetőt is nyitott későbbi halottai számára, ezzel is tiszteletben tartva a csodarabbi emlékét.

A rabbiról a város honlapján is olvashatnak.