Véget ért a hónapok óta tartó műsor, számos ország zsarolta a szervezőket, hogy csak akkor vesz részt a 2026-os Eurovízió versenyen, ha Izrael nem lesz ott. Nos, csalódniuk kell, mert az eseményt felügyelő genfi ​​székhelyű Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) december 4-i ülésén a résztvevők nagy többséggel Izrael maradása mellett álltak. A szervezők jelentős változtatásokat jelentettek be a szavazási rendszerben, miután számos ország, de az izraeli kormány is „beavatkozással” vádolta őket.

Németország és Ukrajna műsorszolgáltatói nyilvánosan támogatták Izrael részvételét a közgyűlési vitában, míg Spanyolország, Belgium, Szlovénia és Törökország – amely az EBU tagja, de nem indul az Eurovízión – műsorszolgáltatói az ország kizárását követelték.

A végső szavazás eredményeként 738 szavazattal támogatták a reformok elfogadását a részvételről szóló szavazás nélkül, 264 ellene szavaztak, 120 tartózkodás mellett (minden ország 24 szavazatot kap, elosztva a műsorszolgáltatói között). Ez azt jelenti, hogy 11 ország szavazott Izrael részvételéről szóló közvetlen szavazás kikényszerítése mellett.

Izraelt a közgyűlésen a Kan, vagyis az Izraeli Állami Televízió főigazgatója, Golan Yochpaz és Ayala Mizrachi ügyvéd képviselték, akik azzal érveltek, hogy Izrael kulturális bojkottja védhetetlen és csúszós lejtő.

– “A Kan eltávolítására irányuló kísérlet csak kulturális bojkottként értelmezhető” – mondta Yochpaz az EBU tagjainak. – “Egy bojkott ma elkezdődhet Izraellel, de senki sem tudja, hol végződik, vagy kinek másnak árthat… Hajlandóak-e az EBU tagjai részesei lenni egy olyan lépésnek, amely sérti az alkotás szabadságát és a szólásszabadságot?”

Yochpaz hozzátette, a Kan büszke az évek során az Eurovízióra küldött dalaira és előadóira, és nem fog bocsánatot kérni a sikerekért. Hangsúlyozta, a Kan nem vett részt semmilyen tiltott kampányban, amelynek célja az idei verseny eredményeinek befolyásolása lett volna.

Tegyük hozzá, az Izrael-ellenes aktivisták évek óta követelik Izrael kizárását az Eurovíziós Dalfesztiválról, a kampány az elmúlt két évben, a Hamász 2023. október 7-i mészárlása óta tetőzött, amely kirobbantotta a kétéves gázai háborút.

Bár az EBU következetesen elutasította az ilyen felhívásokat, fenntartva, hogy az Eurovízió a nemzeti műsorszolgáltatók, nem pedig országok közötti verseny, az Izrael-ellenes hiszti erősen beárnyékolta a két utóbbi dalversenyt, a címlapokat a tüntetések, fenyegetések, füttyszók és dráma uralta. Ez ellenreakciót váltott ki az Izrael-párti közvéleményben, amely 2024-ben Eden Golanra, 2025-ben pedig Yuval Raphaelre szavazott, aminek köszönhetően szárnyaltak a közönségszavazáson, ami még inkább feldühítette az Izrael-ellenes rajongótábort. Számos országnak nem tetszett, hogy Izrael rendkívül jól szerepelt a 2024-es és 2025-ös nézői szavazásokon, és többen csalást emlegettek. Az EBU elutasította ezeket az állításokat, sőt a múlt hónapban több reformot is bemutattak az aggályok kezelésére, amelyeket most az EBU-szavazáson el is fogadtak.

Izrael azt kérte számon, hogy a közönség szavazatai alapján egyértelműen az izraeli énekesnő, Yuval Raphael fölényesen vezetett, ám a zsűri szavazatai után csak a második helyen végzett.

Az EBU közölte, hogy az új Eurovíziós intézkedések részeként a 2026. májusi versenyen Bécsben, az egy ember által leadható szavazatok száma a felére, 10-re csökken. Az EBU reméli ez „elriasztja” majd a kormányokat attól, hogy nyílt kampányoljanak énekeseik mellett, és megtiltja a versenyzőknek, hogy együttműködjenek az esetleges kampányokkal. További újdonság, hogy 2022 óta először a „profi zsűrik” is visszatérnek az elődöntőkbe. Ezzel a lépéssel kb. 50-50 százalékos lesz az egyensúly a közönség és a zsűri szavazatai között. A szervezők fokozzák majd a „gyanús, vagy összehangolt szavazási tevékenység” akadályozását szolgáló intézkedéseket, és megerősítik azokat a biztonsági rendszereket, amelyek „figyelik, felderítik és megelőzik a csalárd mintákat”.

A verseny igazgatója, Martin Green azt nyilatkozta, az EBU, tagjai és a közönség számára a verseny semlegessége és integritása „kiemelkedően fontos”, illetve az eseménynek „semleges térnek kell maradnia”.

Nem meglepő módon Írország, Spanyolország azonnal jelezte, hogy kilép a versenyből, míg az előzmények után ahogy várni lehetett, Szlovénia és Hollandia is csatlakozott a bojkotthoz. Számos Izrael-kritikus még mindig mérlegeli a döntést.

Az izlandi közszolgálati műsorszolgáltató közölte, a testület hamarosan megvitatja hogyan döntsenek. Az Eurovíziós Dalfesztivál rendkívül népszerű Izlandon, a tévénézők több mint 96%-a minden évben figyelemmel kíséri a versenyt. De a belga RTBF is a következő napokban dönt a 2026-os versenyen való részvételéről.

Izrael 1973-ban debütált az Eurovízión Luxemburgban, és azóta csak háromszor (1980-ban, 1984-ben és 1997-ben) hagyta ki a versenyt, amikor a dátumok ütköztek Yom Hazikaron-nal, elhunyt katonákra és a terrorizmus áldozataira emlékezés napjával, vagy a Holokauszt Emléknapjával.

Izrael négyszer nyerte meg a versenyt, az Eurovízió történetében csak hat másik ország nyert ennél több versenyt.

1978-ban nyert Izhar Cohen „A-ba-ni-bi” című dalával

 

1979-ben Gali Atari „Hallelujah” című dalával

 

1998-ban a Dana International „Diva” című dalával

 

Legutóbb pedig 2018-ban Netta Barzilai „Toy” című dalával