1885. április 2-án született a felvidéki Galgócon egy szegény zsidó család ötödik gyermekeként Schönberger Armand, a 20. századi magyar avantgárd festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
Eredetileg Schönberger Árminként látta meg a napvilágot, Schönberger Mór sakter és hitközségi tanító, és Glück Jozefa fiaként. A család 1890-ben Pestre költözött, ám ötödik gyermekük taníttatását már nem tudták fizetni, így Schönberger a művészpályára való felkészülését autodidakta módon először Munkácsy képeinek másolásával, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola szabad szellemű esti aktrajzolási tanfolyamán való részvétellel kezdte. Később Münchenben képezte magát tovább, nyaranta megfordult a nagybányai művésztelepen, ahol Ferenczy Károly mellett dolgozott és Czóbel Béla tanítványa lett. 1909-ben megismerkedett Cézanne térszemléletével és nagy hatást gyakorolt rá a fiatal Picasso is. Hazatérve szoros barátságot kötött Kassák Lajossal, megalapította a Hetek festőcsoportját, 1919-ben a Képzőművészeti Szövetség vezetőségi tagja volt.
1921-től a Művészház Belvedere kiállításain már érett festőként mutatkozott be. Ábrázolásmódjában megjelennek a kubizmus elemei, mely egy új plasztikai nyelvet teremtett: nem a látott valóságformát, hanem az alkotás belső lényegét tükrözte vissza. Emellett nagy hatással volt Schönbergerre a fauvizmus, ahol a tiszta, erőteljes színeknek térhatáskeltő tulajdonságai is fontos szerephez jutottak. Alkotásain a grafikai vonalak dinamikus használata a futurizmus elemeit is mutatja, melyek konstruktív szemléletű kompozícióiban jól kivehetőek városképein, amik életművének jelentős részét adják.
A két világháború között készült alkotásain főleg a nagyvárosi élet színtereit, kávéházakat, koncerteket örökít meg.
A mozgás dinamikájának kifejezése tetten érhető képein. Színei elevenek, energikusak, lendületet, pezsgő életet ábrázolnak, melyeknek egyensúlyát a konstruktív szerkesztési mód adja meg.
1927-1932 között sűrűn látogatta szűkebb pátriáját, Pozsonyban többször is kiállított, ahol képeit zömében a helyi zsidó értelmiség vásárolta meg. Ezek nagy része a 2. világháborúban megsemmisült, vagy külföldre került, kisebb részük jutott el magángyűjteményekbe, melyek a közelmúltban kezdtek aukciókon felbukkanni. Egy ilyen árverésen 2010-ben az egyetlen nyolc számjegyű összegről induló kép volt Schönbergeré, mely az újpesti Duna-partot ábrázoló élénk, tiszta színekben úszó Rakpart címet viselte és 12 millió forintos kikiáltási árat kapott.
2019-ben pedig a Virág Judit Galéria őszi aukcióján életműrekord született, 85 millió forintért talált gazdára az Abszintivók című alkotása, mely a festőművészt és feleségét ábrázolja, s ez az eddig legdrágábban elkelt Schönberger-mű.
Schönberger különleges figurális kompozícióival, szín- és térhatásaival, konstruktív szerkesztési módjával méltán kap helyet a 20. századi hazai avantgárd művészet legnagyobbjai között. Túlélve két világháborút, az 1944-es munkaszolgálata után már visszavonultan élt, s csak időnként vett részt csoportos kiállításokon. 1974-ben 89 évesen hunyt el. Sírja a Farkasréti temetőben található.
Források:
Két életműrekord született a Virág Judit Galéria őszi aukcióján.
Schönberger Armand rakpartja ér a legtöbbet.
