Temesvár zsidóságának történetét papírra vető szerző nem szakember, azaz nem történész, „egyszerű” helyi születésű közgazdasági-humán értelmiségi, aki izraelita hitsorsosainak kívánt emléket állítani e kötetben.
Schatteles Tibor 1973-ban emigrált Nicolae Ceaușescu kommunista diktatúrájából Kanadában, ott írta meg művét.
A kötet időrendben tárgyalja Temesvár zsidóságának a történetét: az első írásos emlékektől (1552-1716) egészen az ezredfordulóig.
Az erdélyi-bánsági, és ezen belül a temesvári zsidóság is sok vonatkozásban hasonló utat járt be a magyarországiakéval, azzal, hogy Temesváron megjelenik „többlet-igényként” a nemzetiségi önrendelkezési szándék is: 1918. november 10-én fogalmazták meg ezen követelést, meg is alakult a Zsidó Nemzeti Tanács. A vallási egyenjogúsításra a magyarországihoz képest jó 55 év késéssel 1923-ban került sor, azon év március 29-én elfogadott új román alkotmány garantálta a zsidók számára az állampolgári jogokat. (Ez idő tájt Magyarországon már megkezdődött a zsidóság jogkorlátozása/jogfosztása, hatályos volt a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk, mely szerint figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. Ez a közkeletűen numerus claususnak hívott normatíva, mely alapján a zsidó hallgatók létszámát korlátozták az egyetemeken.)
A temesvári zsidó hitélet a felekezeti irányok teljes spektrumát lefedte: neológ, status quo, kettő (!) orthodox és egy szefárd közösség létezett. Az 1935-ös összeírás szerint a zsidóság a temesvári összlakosság 13,5 %-át tette ki.
A cionista eszmerendszer is megjelent Temesváron, ennek jegyében a cionizmus egyik nemzetközi hírű vezéralakja, az odesszai születésű Vlagyimir Zsabotyinszkij 1931-ben tartott beszédet a városi színházban.
A fasizálódó Közép-Európában a temesvári zsidóság is megszenvedte az üldöztetés borzalmait, mely Ion Antonescu diktatúrájában teljesedett ki. Az a tragikus végkifejlett azonban mely Magyarországon bekövetkezett a vidéki zsidóság mártíromságában szerencsére Temesvárott elmaradt. Hogy ki mindenkinek volt ebben szerepe, érdemes elolvasni a könyv ezt taglaló fejezetében.
Zárásként álljon itt a szerző, Schatteles Tibor ars poeticája a kötet kapcsán:
„Nem lenne jó, ha ez is egy közösség lezárt krónikája lenne, akárcsak a holokauszt utáni zsidó közösségek történetének többsége.”
(Sajnos a szerző néhány hónappal a kötet magyarországi megjelenését megelőzően elhunyt.)
Schatteles Tibor: A temesvári zsidóság
(Múlt és Jövő Könyvkiadó, 2020)