Naomi Shemer (1930-2004), akit az izraeli dal és költészet „first lady”-jeként tiszteltek, 1967-ben írta meg a Jerusalajim Sel Zahav, az Arany Jeruzsálem című dalát az Izraeli Dalfesztiválra, melyet 1967. május 15-én, Izrael függetlenségének 19. évfordulójának estéjén tartottak. Shemer a dal eléneklésére az akkor még ismeretlen, a fiatal állammal egyidős 19 éves Shuli Nathant kérte fel, akinek e dal hozta meg a hírnevet.
Az ének dallama eredetileg egy baszk altatódalon alapul, melyet Shemer az 1962-ben Izraelbe látogatott Paco Ibanez énekes és dalszerzőtől hallott, amiből átvett bizonyos motívumokat és felhasználta a saját dalában. Szövege így hangzik magyarul:
Arany Jeruzsálem
A hegyek levegője, mely tiszta, mint a bor,
A fenyők illatával együtt
Terjeng az est közeledtével,
A harangok hangjával.
És amikor alszik a fa és a kő,
Álmában fogoly
A magányos város,
Melynek szívében van a fala.
Ref: Jeruzsálem, te város aranyból,
És rézből, és fényből,
Hogy dalaid mindenkihez szóljanak,
Én vagyok a hegedű.
Mily kiszáradtak kútjaid,
Kihalt a piactér
És nem látogatja senki
A Szentély-hegyet az Óvárosban.
És a barlangokban, a sziklákban
Ordítanak a szelek,
És senki se megy le a Holt-tengerhez
Jerikón keresztül.
Ref: Jeruzsálem, te város aranyból,
És rézből, és fényből,
Hogy dalaid mindenkihez szóljanak,
Én vagyok a hegedű.
Három héttel a dal megjelenése után 1967. június 5-én kitört a Hatnapos háború, s az Izraeli Védelmi Erők számára a dal egyfajta himnusszá vált. Az IDF június 7-én visszaszerezte Jeruzsálem keleti részét és az Óvárost, így 2000 év után a város újra zsidó fennhatóság alá került. Shemer ekkor éppen az ejtőernyősök csapatai előtt készült fellépni, s ahelyett, hogy egyszerűen csak bejelentette volna az örömhírt, énekben adta tudtukra a győzelmet. Ugyanis a második versszak „Kihalt a piactér és nem látogatja senki a Szentély-hegyet az Óvárosban” rész helyett a következőt énekelte: Visszatértünk a piactérre, és a sófár hangja szól a Szentély-hegyen”. Utalás volt ez arra a sófár hangra, melyet Shlomo Goren szólaltatott meg közvetlenül a Kotel elfoglalása után.
A Hatnapos háború győzelme után mégis megmaradt az ének eredeti szövege és számos feldolgozása született. Legismertebbé és legnépszerűbbé Ofra Haza előadásában lett, de kedveltté vált napjaink ultraortodox sztárjának, a brooklyni Shulem Lemmernek az előadásában is.
Steven Spielberg is felhasználta a dalt az 1993-ban bemutatott Schindler listája című filmjének utolsó kockáiban, és a klasszikus zene húrjain is felcsendült a népszerű André Rieu előadásában a 2018-as Tel Aviv-i koncertjén, ahol szem nem maradt szárazon. Hiszen e dal, hangozzon fel bárhol és bárkitől, megérinti a zsidó szívet és előcsalogatja könnyeinket. Mert a mi Jeruzsálemünkről szól. Az Arany Jeruzsálemről.
