Berettyóújfaluban június 9-én átadták a felújított zsinagógát. A beruházás a Széchenyi 2020 program keretében 495 millió forint európai uniós forrásból és 275 millió állami támogatásból valósult meg.

A város zsinagógája 118 évvel ezelőtt épült, 1903-ban adták át. A századfordulón a teljes lakosság 11%-a volt zsidó vallású a településen. A holokauszt után a zsinagógát vaskereskedésként használták, így rettenetes állapotban volt. A körzet országgyűlési képviselője Muraközi István volt az, aki hosszú évek óta forrásokat próbált szerezni a zsinagóga méltó felújításához. Egy új szakrális és kulturális tér nyílt most meg, melyet a város minden felekezete használhat majd. Az épület, amely mostantól kulturális központként működik, egy állandó kiállításnak is helyet ad, de helyet kapott benne egy imaszoba is. Az átadáson jelen volt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, aki elmondta, hogy a zsidó-keresztény gyökerek megtartása, ápolása létfontosságú a jövő szempontjából. „Ez a kormány abból a szilárd meggyőződésből indul ki, hogy (…) a hitnek helye van a modern világunkban” – hangoztatta. Az államtitkár szerint a megújulás és az újrakezdés az a két fejlemény, ami alkalmat adott, hogy „együtt ünnepelhessük a kárpát-medencei magyar-zsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”.

Az átadáson megjelent Muraközi István országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke Pajna Zoltán, alelnöke illetve a környékbeli városok polgármesterei és alpolgármesterei. A zsidó szervezetek képviseletében ott volt a MAOIH részéről Zev Paskesz főtitkár, az EMIH-et Faith Asher, míg a neológiát Róna Tamás főrabbi, az Országos Rabbitestület és a ZSIMA elnöke képviselte.

Róna Tamás az átadás kapcsán elmondta, a Berettyóújfaluból 1944-ben elhurcolt magyar zsidóság úgy ment a halálba, hogy megfosztották őket a magyarságuktól. A magyar kormány támogatásával ezeket az embereket visszafogadták, emléküket méltón ápolják. Ismételten ki lehet mondani, hogy Magyarországon jó magyar zsidónak lenni.

A beszédeket követően a megjelentek közösen helyezték el a mezüzét, majd a három zsidó felekezet rabbijai együtt imádkoztak. Elhangzott a 30. zsoltár és körbevitték a Tórát, amit a frigyszekrényben helyeztek el.
Az ünnepség végén az árvák kádisa hangzott el emlékezve a halottakra, akiket a gyűlölet pusztított el.