Zsinagógaépítészet Magyarországon című sorozatunkban kronológiai sorrendben haladunk végig hazánk zsidó építészeti örökségein, érintve azokat az építészeti stílusokat, melyeknek jellegzetességei megnyilvánulnak a zsinagógákon is. Figyelemmel kísérjük ezeknek a korszakoknak sajátosságai mellett az adott zsinagóga közösségének kialakulását, hitéletét is abban a periódusban.
A romantika a magyar építészetben az 1840 és 1870 között jelenlévő, meghatározó stílusirányzat. Átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizmus között. Jellemzően a román, bizánci és iszlám stíluselemeket használja, és előnybe részesíti a korai reneszánszra jellemző félköríves illetve az iszlámból eredő patkóíves nyílásokat. Legjelentősebb hazai mesterei Ybl Miklós és Feszl Frigyes voltak. Miután az 1840-es törvény engedélyezte a zsidók letelepedését a városokba, fellendült a zsinagógák építése is. Alapvető stílussá a félköríves romantika vált, melyet bizánci és mór elemek egészítettek ki.
A romantikus stílusú zsinagógaépítészet legkorábbi példája Pápán a még ma is álló zsinagóga, melyet 1846-ban a magyar zsidó történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Lőw Lipót rabbi avatott fel. Pápán ekkor Veszprém megye legnépesebb hitközsége élt, közel háromezer fő, a város lakosságának 24,6%-a.
A zsinagóga az utca házainak vonalához illeszkedve helyezkedik el. Az ablakformák, a záró párkány a firenzei reneszánsz paloták formáit követi, míg a belső tér a bizánci építészet legkiemelkedőbb alkotásának, a konstantinápolyi Hagia Sofiának a mintájára készült.
1944 júliusában háromezer zsidót deportáltak Pápáról és környékéről. Ma az üres és romos, de műemlékvédelem alatt álló zsinagóga előtt álló emlékkövön olvasható:
„Örök emlékül Pápa város és környéke mintegy háromezer mártírhalált halt hittestvérének, akik elpusztultak Auschwitzban és más haláltáborokban.”
Kőszegen már a középkor folyamán megjelent a zsidóság, de hol kiűzetésben, hol visszafogadásban volt részük. A ma is álló romantikus stílusjegyeket hordozó zsinagóga építése 1858-59 között zajlott. Kettős bástyaszerű építmény fogja közre a henger formájú, felülvilágítóval ellátott zsinagógaépületet. A záró párkány magasságában jelennek meg a kőtáblák, alatta Shey Fülöp neve lett megörökítve, akinek adományából épült fel a zsinagóga, s akit Kőszeg város felvirágoztatásáért I. Ferenc József bárói címmel jutalmazott. A kőszegi zsidóságot sem kímélte a holokauszt, a száztizenhét fős létszámú hitközséget Auschwitzba deportálták. A háború után a műemlék épület hosszú évtizedekig romosan állt. 2014-ben tettek bejelentést felújítási szándékra, a munkálatokat 2020. év végén kezdték el, melyet idén, 2021. június végén fejeztek be.
Tata zsidósága 1861-ben alakíttatott át egy már meglévő épületet zsinagógává Wechselmann Ignác pesti építőmester tervei alapján, aki a Dohány utcai zsinagóga kivitelezésében is részt vett. A földszint és az emelet magasságában azonos méretű félköríves ablakok, a tető vonalán romantikus fogrovat húzódik végig. Kelet és nyugati homlokzatához Dávid csillagos körablakkal díszített alacsonyabb méretű, oszlopos építmény csatlakozik. Belső terét neológ hagyományokat követve alakították ki. Az itt élő zsidóság valaha bor-, liszt-, és dohánykereskedéssel foglalkozott. A zsinagóga kertjében Holokauszt Emlékhelyet hoztak létre, mely a megye mintegy tízezer zsidó lakosának állít emléket, akiket Dachauba és Auschwitzba deportáltak, s akik közül hatszáz zsidó lakos a tataiak közül került ki.
Kecskemét zsidósága 1861-ben – akárcsak a tatai zsidóság – szintén Wechselmann Ignácot kérte fel a zsinagóga kivitelezésére, ám pénzhiány miatt a tervek nem valósultak meg. Végül Zitterbarth János tervei szerint épült fel 1864-71 között a magyar romantikus építészet egyik legszebb példájaként emlegetett zsinagóga, melynek belső terét a neológ hagyományok szerint alakították ki. A három részre tagolt főhomlokzat tömbszerűségét harmonikus módon oldják fel a keleties motívumok, a kör és félköríves ablakok. Nyolcszögletű tornya kiemelkedik, melyen jellegzetes hagymasisak teszi egyedivé az épületet. Az 1911-es földrengésben megsérült hagymakupolát Baumhorn Lipót tervei alapján állították helyre. A holokauszt alatt az ezernégyszázharmincegy főt számláló hitközség tagjai közül ezerkettőszázhuszonkettő tag mártírhalált halt. A meggyengült hitközség nem tudta fenntartani a zsinagógát, az 1970-es évektől konferenciahelyszínné, kulturális központtá alakították, ma Tudomány és Technika Háza néven közismert.
Vácott már a török hódoltság idején is éltek zsidók. A XVII. század végén a váci zsidó közösség megszűnt, és csak a XIX. század közepén alakult újjá. Zsinagógájuk 1864-ben épült fel az olasz származású Alois Cacciari építőmester tevei alapján. A főhomlokzat jellegzetessége a csúcsán lévő mózesi kőtáblák, és az íves kapu feletti héber felirat:
„…szentélyemet féljétek. ”
(Mózes III. könyve, 19:30).
Az épület sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája. 1944 júniusában közel kettőezer zsidó embert hurcoltak el Vácról Auschwitzba. Alig néhány százan tértek vissza közülük. A hitélet 1962-ig folyt a zsinagóga falai között, ekkortól a város tulajdona lett az épület. Az 1990-es évek elején a Váci Zsidó Hitközség visszavásárolta az épületet, felújíttatta, s jelenleg a részlegesen hitéleti funkciókat betöltő zsinagóga ma kulturális és oktatási szerephez is jutott.
Pécsett, ahogy Vácott is, már a török hódoltság ideje alatt is éltek zsidók, de a török kiűzetése után a város majd csak a XVIII. század második felétől fogadja újra be őket. A ma is álló, a romantikus stílus félköríves változatát képviselő zsinagóga 1868-69 között épült Kauser Lipót és Feszl Frigyes közreműködésével. A félköríves hármas kapuzatú főbejárat ritmusát felveszi a felette található ugyancsak félköríves ablaksor, mely felett a szintén félköríves oromzatban található egy mívesen megmunkált óra, ami felett pedig a következő héber felirat szerepel:
„…házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára.”
(Ézsaiás könyve 56:7)
A héber betűk közül néhány külön megjelölést kapott, ez utal az építés befejezésének dátumára, 1869-ra, mivel a héber betűk számértékkel is bírnak.
Belső tere a neológ rítus szerint lett kialakítva, ahol a kék, barna és vörös színek dominálnak, s a gazdag ornamentikai díszítés egységes hatást kelt. A tóraszekrény alakja és formája a jeruzsálemi Templom Szentek Szentjére emlékeztet, ahova csak a szolgálatot végző papok léphettek be. A keleti oldalon kapott helyett a kórus és az orgona. A hangszer Angster József munkája, mely az Angster-orgonagyár első példánya volt. A zsinagógát 1905-ben Baumhorn Lipót tervei szerint kibővítették, mivel a hitközség létszáma folyamatosan gyarapodott. A holokauszt alatt a háromezer fős közösség 90%-a mártírhalált halt. A háború utáni romos zsinagóga helyreállítására az 1980-as évektől folyamatosan került sor, majd a 2010-es években a belső részek felújítása is megtörtént.
A XVIII-XIX. század fordulóján jelent meg a zsidóság Szentesen, kereskedőkként, iparosokként éltek. A hitközség tagjai a zsinagóga megépítését önerőből finanszírozták, mely 1872-re épült fel Knábe Ignác tervei alapján. A hazai zsinagógák között egyedülálló jellegzetessége, hogy tervezője a nagy zsinagógateret tartalmazó tömb elé palotaszerűen egy keskenyebb, alacsonyabb előépítményt alkotott. A zsinagóga színes ablakaira az adományozó családok szimbólumait festették. A holokauszt után csak pár lélek tért vissza Szentesre, a zsinagóga 1960-ig töltötte be hitéleti funkcióját. 1987-ben a város megvásárolta az épületet, felújította, részben átalakította, ma Városi Könyvtárként üzemel.
Folyt. köv.
Források:
Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, Viva Média Holding
Rados Jenő: Magyar építészettörténet. III-IV., bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
