Kedves Rabbi!
Nagyon szeretnék piercinget viselni, már ki is néztem, hogy milyet akarok, ugyanakkor azt gondolom, hogy sok embernek kell majd magyaráznom, hogy miért is csináltam. Szeretnék olyan igazi “zsidós”választ adni, hogy lássák utánajártam és megkérdeztem egy rabbit, mielőtt a döntésemet meghoztam.
Köszönöm.
A Rabbi válaszol:
Kedves kérdező, azzal kezdem, hogy nem fogok tudni önnek tetsző választ adni annak ellenére, hogy a test piercing viselése önmagában nem tilos, de ez nem azt jelenti, hogy szabad is. Engedje meg, hogy elmagyarázzam. Olvassuk a Tórában, hogy Rebeca nemcsak a fülét szúrta át, hanem orrgyűrűt is viselt, ami akkoriban ezek szerint szokás volt:
És volt, midőn a tevék eleget ittak, akkor vett a férfi egy arany orrgyűrűt, egy béka a súlya, és két karperecet kezére, tíz arany a súlyuk.
/1 Mózes 24:22/
Azt is olvassuk, hogy nem csak a nők, hanem a zsidók lányai és a fiai is hordtak különböző ékszereket a testükön:
Mondta nekik Áron: Szedjétek le az arany függőket, melyek nejeitek, fiaitok és leányaitok füleiben vannak és hozzátok el hozzám.
/ 2Mózes 32: 2/
Mint kitűnik a két Tórai versből, hogy egy olyan társadalom képét mutatja be a Szentírás, ahol a férfiaktól a nőkig egészen a fiatal gyerekekig a fülükbe vagy más testrészeiken is helyeztek el ékszert ami nemcsak a szépség hanem a társadalomba való helyüket is erősen megmutatta. A háláchában, azaz a zsidó törvényekben a fő kérdés az, hogy a testbe szúrt és ott elhelyezett dolgok, jelen esetben mint amit ön is kérdezett a piercing, milyen céllal kerülne oda?! Ugyanis a kifejezetten öncélú beavatkozások “sebgyártásnak” minősülnek, amelyet a Tóra más helyen viszont megtilt.
De az igazi kérdés mégiscsak az, hogy miért szeretné ezt a piercinget?
Ha a divat miatt, akkor ez könnyen hozhat a későbbiekben egyfajta frusztrált érzést, hiszen számos beavatkozásnak van kitörölhetetlen nyoma, amit viszont életünk végéig magunkon kell viselni.
Ha csupán figyelemfelkeltés miatt szeretné, akkor szerintem konstruktívabb módszerek vannak arra, hogy kifejezze magát, mint sem állandó jeleket tenni a testére.
Egyébként van egy zsidó jelentése a férfi fülbevalónak, mivel ez egy olyan rabszolga jele volt, aki nem kívánt élni a szabadság jogával.
Ha azonban azt mondja a szolga: szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem megyek el szabadon, akkor vezesse őt az ura a bírákhoz és vezesse oda az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és fúrja át ura az ő fülét az árral és szolgálja őt örökké.
/2 Mózes 21: 6/
Visszatérve a kérdéséhez, a “zsidós” válaszom az, hogy ne tegyen semmilyen jelet magára, elsősorban a zsidó törvények miatt, másrészt, amiatt, nehogy a későbbiek során megbánja.
