Joszi Stern (1923-1992) emlékére

A címben szereplő tituluson kívül nevezték a rajz Pán Péterének és izraeli nagykövetének, vagy – ahogy barátja, az író Jigal Lev mondta búcsúztatásán – Jeruzsálem hercegének. Illusztrátori, festői és grafikusi munkássága elismerésén túlmenőleg a három legsikeresebb magyar származású izraeli karikaturista egyikeként tartották számon Gárdos Károly (Dos) és Farkas Jákov (Zeév) mellett. Kajáron született (Győr megye, a mai Kajárpéc), vallásos zsidó családban. Tíz éves volt, mikor szüleivel Budapestre költözött. Tizenhét évesen nélkülük, a Sakarya nevű illegális bevándorlóhajó fedélzetén, három hónapnyi utazás után érkezett meg a haifai kikötőbe, ahonnan a brit hatóságok egy fél évre az atliti internálóközpontba szállították a többi, mintegy kétezer utassal együtt. Szabadulása után dolgozni kezdett. Nem válogatott: végzett mezőgazdasági munkát, dolgozott útépítésen, bármilyen alkalmi fizikai munkát elvállalt. 1943-ban beiratkozott Jeruzsálemben a Becallel Művészeti Akadémiára, ahol három év elteltével elkezdett tanítani, közben pedig alkotott fáradhatatlanul: több újság, köztük élvonalbeli napilapok grafikusa volt, rajzolt, festett.

A brit mandátum utolsó éveiben a Hagana (Védelem) nevű félkatonai szervezet lapjának grafikai szerkesztését látta el. Az állam kikiáltása után, 1949-ben a londoni Royal College of Art ösztöndíjas hallgatója lett, aztán egy évvel később Párizsba utazott. Visszatérte után, 1952-ben a Jediot Achronot című vezető izraeli napilap, a Davar ha’savua című hetilap és a Maariv la’noár című ifjúsági magazin újságíró-grafikusaként kezdett dolgozni. A grafika mellett a festés szinte minden válfaja is felkerült a palettájára, az akvarelltől kezdve az olajfestményig. Az izraeli művészetbarátok körében az ezerarcú Jeruzsálem megjelenítőjeként lett ismert és sikeres. Fuchs Pál jeruzsálemi festőművész egyik kiállításának megnyitóján találkoztam vele először. Joszi önzetlenségét mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy az éppen vele forgató koreai tévéstábot elhozta magával, hogy mutassák be kollégája alkotásait is.

1989-ban interjút készítettem vele a Kol Israel magyar adása számára. Több mint harminc év távlatából is előttem van, amint lobogó művészsállal a nyakában percre pontosan megérkezett. A bejáratnál aláírta a belépőcédulát, egyúttal rajzolt is rá egy vidáman vigyorgó arcot. Leültünk a büfében, elnyomta füstölgő cigarettáját és szinte azonnal húzta elő a dobozból a következőt. Rajzolt, miközben rendeltünk, rajzolt a stúdióban, mialatt a technikus beállította a mikrofonokat. Aztán a kérdésekre színesen, választékosan mesélni kezdett, itt-ott keresgélve a magyar szavak között, kutatva a legjobban odaillő kifejezés után. Friss élményként beszélt magyarországi látogatásáról, amelyre Rapcsányi László bírta rá, miután Jeruzsálem című könyve illusztrálása során baráti kapcsolatba kerültek. A látogatás mélyen megrázta, mivel az egykori szomszédok elmesélték, miként hurcolták el az édesanyját és a fivéreit. Miután visszatért Jeruzsálembe, Ruth Yardeni-Katz írónővel közösen megírta Zsófi néni és Gábriel arkangyal című könyvét. A témát egy gyerekkori emléke adta, amit a látogatás keltett benne életre. Zsófi néni, aki a Stern családnál dolgozott és amellett Joszit nevelte, hitt a csodákban. Úgy gondolta, nem illik az Örökkévalót imákkal zaklatni, hanem Gábriel arkangyal az, aki meghallgatja a kéréseket, és ha tud, segít.

Joszi Stern festményei ma is láthatók Jeruzsálemben a miniszterelnöki hivatalban, a Városháza épületében és a YMCA szálloda kiállítótermében. Ramat Ganban, az Aba Achimeir archívumban általa illusztrált könyveket, vele készített interjúkat, életével kapcsolatos dokumentumokat és fotókat tekinthetnek meg az érdeklődők. Művészetének időtállóságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a közösségi médiában hét évvel ezelőtt Joszi Stern – Jeruzsálem festője címmel létrehozott, emlékét szeretettel ápoló héber nyelvű oldal. Szerkesztői a netről letölthető képei mellett magángyűjteményekben őrzött grafikáiból és festményeiből mutatnak be, amellett felhívják a figyelmet az aukciókon felbukkanó alkotásaira.

Kultúra

Az örök gyerek

Somos Péter