Kecskemét Város Tiszteletbeli Polgárának választották Feldmájer Pétert.

Hatalmas megtiszteltetés érte a Magyarhoni Zsidó Imaegylet alelnökét, Feldmájer Pétert, ugyanis a napokban Kecskemét Város Tiszteletbeli Polgárának választották. A helyi közgyűlés álláspontja szerint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt országos elnökének, a Mazsihisz Közép magyarországi Területi Csoportja elnökének Kecskemét hazai és nemzetközi kapcsolatainak gazdagításában szerzett érdemei, közéleti tevékenysége elismeréseként a ZSIMA elnökének javaslatára kapta az elismerést.

Feldmájer Péter születése óta Nagykőrösön él, de munkája közel 25 éve Kecskemétre szólítja, így mindenről tud, ami a városban történik, sőt tevékenyen részt is vesz a város életében. A hiros.hu-nak adott interjújában a következő szavakkal méltatta Kecskemét városát.

“Végig követtem ennek a városnak a fejlődését, láttam, hogyan válik egy mezőgazdasági városból egy fejlett ipari központtá. A városnak lelke van, és a lelkében két dolog nagyon fontos: az egyik a kultúra, a másik pedig a vallás. A legfontosabb kecskeméti értéknek azt tartom, hogy a kecskeméti polgárok alapvetően türelmesek egymással, a társadalom többi rétegével, és igyekeznek nevelni a családjukat, fejleszteni a városukat, életüket. A kecskemétiek egy új várost építenek, de megőrzik a hagyományaikat is, és nagyon fontos számukra a kultúra.”

– mondta.

Nagykőrös és a neológia

Szülőföldjén elnöksége alatt a helyi rabbival, Róna Tamással együtt fontosnak tartja a neológiai vagyis a zsidó újító mozgalmaknak speciálisan magyar ágának szemléletet. Egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy Nagykőrösön a neológia régebben abban nyilvánult meg, hogy milyen imakönyvet használtak, hova helyezték el a Tóra olvasót, azaz előre vitték, volt kórus, de a nők és a férfiak a háború előtt elválasztva ültek, a nők a fenti részen, az erkélyen, a férfiak a lenti részen, ahogy az az ortodox zsinagógákban szokás – mesélte korábban Feldmájer alelnök úr, aki azóta jelentős változásokat eszközölt és a munkája vallástörténeti jelentőségű a neológiában.

Élete és munkássága

Feldmájer Péter 1953. július 14. született Nagykőrösön. Ügyvéd végzettségű, 1976-ban házasodott, felesége dr. Bottka Erzsébet bíró. Négy gyermeke van: Lea (1977), Benjámin (1980), Máté (1984) és Dán (1992). Szülei, Édesapja dr. Feldmájer György, édesanyja Goldstein Edit voltak. Tanulmányai utána  hetvenes évek végétől a Feldmájer és Somogyi Ügyvédi Irodában lett ügyvéd. A mélyen vallásos Feldmájer 1982-ben lett szülővárosának, a nagykőrösi zsidó hitközség elöljárója, 1989-ben a vezetőbizottság tagja lett. Innét 1991-ben távozott, amikor megválasztották a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) országos elnökévé. A tisztséget 1999-ig látta el, ekkor a Mazsihisz Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke lett. 2003-ban a Mazsihisz alelnökévé, 2005-ben pedig ismét az elnökévé választották, amiből ötödik elnöki ciklusának közepén visszahívtak.

1990-1991 között a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) vezetőségi tagja volt, majd 2000-2006 között az elnöke. Ezen kívül 2000 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke volt, ahol a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottsága által szervezett ügyvédjelölt-képzés keretében tanított.
2020-tól a ZSIMA alelnöke.

Munkásságát számos díjjal ismerték el az évtizedek során; többek között kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (2002) a Lőw Immánuel Emlékplakettet (2008) a Gül Baba-díjat (2013) és – a közösség rabbijának felterjesztésére – a Pro Urbe Nagykőrös elismerést. (2021)