Ezen a héten Toldot hetiszakaszát olvassuk a Tórából. A legelső dolog, ami eszünkbe juthat a szidrából nem más, mint az egy tál lencséért eladott elsőszülöttség története. Sára halála után, Izsák feleségül veszi Rebekát és megvigasztalódik anyja halála után. Viszont Sárához hasonlóan, Rebeka is meddő volt.  Mint írtam már bölcseink ezt úgy tanították, hogy az Ö-rökkévaló vágyakozik az igaz emberek imája után. Ugyanis egy midrás szerint, mivel az Ö-rökkévaló vágyik az ősanyák imájára és beszédjükre. Azt mondta, „ők szépek és gazdagok, ha lenne gyermekük, mikor hallanék róluk?”

Rebeka húsz évet várt arra, hogy megfoganjon. Nála csak egy ember imádkozott „jobban”, az pedig maga Izsák volt. „Izsák imádkozott az Ö-rökké­va­lóhoz, a feleségével szemben.” (1Mózes25,21) és Izsák azt mondta: „Ö-rökkévaló, minden gyermek, akit te adsz nekem, legyen ettől az igaz asszonytól…” (Midrás, Beresit Raba63,5) De mit jelent ebben az olvasatban, hogy igaz asszony?

Itt van egy „asszony”, aki valójában egy fiatal lány, aki jószívű, önzetlen, bár kapzsi, anyagias és önző emberek között élt. Aki érzi, hogy fontos feladatot fog teljesíteni Izsák oldalán. Aki meg akar felelni Izsáknak, jó feleség és anya, jó anya akar lenni olyan, mint anyósa Sára volt. Izsák számára Rebeka tökéletes: „Izsák bevitte őt Sárának, az ő anyjának sátrába. Elvette Rebekát, hogy a felesége legyen, és szerette őt, és megvigasztalódott az anyja halála után” (1Mózes24,67). Izsák igaz asszonynak látja Rebekát, aki anyjához hasonlóan érdemes a zsidó ősanya címre és arra, hogy társa legyen az életében és küldetésében. A szöveg kiemeli, hogy miután Izsák feleségül vette, szerette őt. Minél jobban megismeri, annál inkább szereti és tiszteli. Majd mikor Rebeka megfogant, egyből két gyermekkel lett várandós. A két gyermek viaskodott az anyja méhében, mert mindkettő elsőszülött akart lenni. Az a méh, mely úgy vágyott arra, hogy jó célra használtassék, hogy megadhassa a legdrágább ajándékot férje számára, nos, ez a méh harctérré változik a két gyermek, a két nép között. Egy midrás szerint „mikor Rebeka bálványimádók háza előtt haladt el, Ézsau rugdalózott a méhében és megpróbált kijönni; mikor az Ö-rökkévaló háza mellett ment el, Jákob rugdalózott, és jött izgalomba”. Rebekát komoly kétségek, félelmek gyötrik, még fogalma sincs arról, hogy ikrekkel várandós, csak azt érzi, hogy születendő gyermeke különleges jellem, különleges erők vannak benne a jó és a rossz iránt.

Segítséget és magyarázatot pedig magától az Ö-rökkévalótól kap!

„Két nép van a méhedben, és két nemzet válik ki bensődből; az egyik nemzet erősebb lesz a másiknál, és az idősebb szolgál majd az ifjabbiknak.” (1Mózes 25:23)

Rebeka nem mondja el, titkolja Izsák előtt, hogy a fiatalabbik gyermek „felsőbbrendűbb” lesz a másiknál. Magában tartja az értesülést mindaddig, amíg el nem jön az idő a cselekvésre, hogy ez valóra is válhasson. Megszületik a két gyermek, Ézsau bújik ki először, de a sarkát fogva jött Jákob is. A gyermekek azonban teljesen eltérő irányba fejlődnek. Ézsau a mező emberévé lesz, agreszív, férfias, vadászik és vadat hajt, az élet fizikai oldalát élvezi. Jákob tudós lesz, szellemi törekvések jellemzik. „Izsák szerette Ézsaut, mert a vad szája íze szerint volt. Rebeka pedig Jákobot szerette”(1Mózes 25:28.).

Egy nap Ézsau fáradtan ér haza a vadászatból, Jákob lencsét főz éppen. A fáradt és kimerült Ézsau enni kér testvérétől. Aki az ételért cserébe, az elsőszülöttséget kéri. Ézsau elgondolkozik, majd „eladja” az elsőszülöttségét egy tál lencséért. Természetesen, mint minden anya Rebeka is mindkét fiát szerette, ugyanúgy ahogy minden apa, úgy Izsák is. Akkor miért szerette „jobban” Izsák Ézsaut és Rebeka Já­kobot? Izsákot megtévesztette Ézsau külseje, bölcsnek tűnő kérdései, ezért azt gondolta, hogy ő lesz a család és a nép vezetője. Rebeka viszont a női éleslátásával azonban keresztüllát elsőszülött fián. Tudja és akarja, hogy Jákobé legyen az örökség, mert szerinte ő egész lényével alkalmas arra a feladatra, hogy zsidó nép vezetője legyen! Jákob és Ézsau felnőttek, Izsák megöregszik, érzi, hogy napjai meg vannak számlálva, ezért meg akarja áldani elsőszülött fiát. Izsák Ézsaut akarja megáldani, és elküldi őt, hogy hozzon neki vadhúst és készítsen finom ételt belőle számára, mellyel hangsúlyozza majd a pillanat fontosságát! Rebeka viszont közbelép. Mikor meghallja Izsák „parancsát” Ézsau felé, tervet eszel ki és Jákobra adja Ézsau ruháit, karjára bőrt terít, hogy a testvére szőrös kezeit simítsa majd meg az apjuk. Kecskegidából finom ételt készít és beküldi Jákobot Izsákhoz, hogy az nekiadja az áldást! Izsák már rosszul lát, de Ézsau illata és karját megsimítva érzi, hogy az milyen szőrös. Jákob hangját hallja, de Ézsaut érzi!

Miután jóllakott a kecskehúsból, megáldja Jákobot „az ég harmatával és a föld kövérségével” és a fivére feletti uralommal. Amikor Ézsau visszatér, és a csalásra fény derül, Izsák vigasztalásképp azt mondja fiának, hogy Ézsau a kardja után fog élni, és amikor Jákob elbotlik, elveszti uralmát a bátyja felett.

Számomra más okból kifolyólag is kedves Rebeka személye. Mikor első gyermekemet vártam tudtam, sőt biztos voltam benne, hogy fiú lesz. Ugyanezt éreztem második gyermekemnél, de annyi különbséggel, hogy ő biztosan kislány lesz! Milyen nevet adjunk neki? Döntésképtelenek voltunk! Felírtuk egy papírra a nekünk tetsző neveket, és elkezdtem felolvasni őket, hogy melyik is tetszik a legjobban nekünk. Mikor a Rebeka névhez értünk, a baba határozottan jelzett. Újra olvastam a neveket, újra rúgott. Így választott magának nevet, így lett nekünk egy gyönyörű, kedves, segítőkész Rebekánk! Higgyék el nekem, nem vagyok elfogult. Kedvessége, bája, jámborsága után nem is kaphatott volna jobb nevet, mint Rebeka.

Befejezésképp pedig szeretnék pár receptet megosztani!

Tárkonyos lencseleves

Hozzávalók:

Elkészítése:

A lencsét átválogatjuk. Előző este, de legalább 1 órával a főzés előtt beáztatjuk. A zöldségeket megtisztítjuk, kis kockákra vágjuk, a vöröshagymát finomra aprítjuk. Felhevített olajon a zöldségeket a vöröshagymával együtt pár percig kevergetve pirítjuk, a zúzott fokhagymát is megfuttatjuk benne. Meghintjük őrölt paprikával és felengedjük kb. 1,2 liter vízzel. A lencséről leöntjük az áztatóvizet és a leveshez adjuk, sózzuk, borsozzuk, beletesszük a babérlevelet és puhulásig főzzük. A tejfölt kevés forró levessel kikeverjük, majd ezt belekeverjük a levesbe. Száraz apró tésztát szórunk bele, tárkonnyal ízesítjük, pár percig lassan főzzük, végül rövid pihentetés után tálaljuk. Tálaláskor citrommal ízesíthetjük.

 

Lencsefasírt

Hozzávalók:

Elkészítése: a lencsét enyhén sós vízben puhára főzzük. a főzővizet leöntjük róla úgy, hogy kb. fél dl visszamaradjon. Villával összetörjük. A vöröshagymát apróra vágjuk és megfuttatjuk az olajon, majd a többi hozzávalóval együtt a lencséhez adjuk. Jól összedolgozzuk és formázás után bő, forró olajban mindkét oldalukat megsütjük.

 

Lencsebrownie

Hozzávalók 6 személyre: (a bögre 2,5 dl-es)

Elkészítése:

Olvasszuk fel kis lángon a vajat, majd adjuk hozzá az összetört csokit, a sót és a kávét. Ha összeolvadtak, le is vehetjük a tűzről. A lisztet szitáljuk át, a lencsét főzzük meg kb. 35 perc alatt, és aprítógépben dolgozzuk simára. Adjuk egymáshoz a lisztet, a tojásokat és a langyosra hűlt csokis vajat. Tegyük bele az egészhez a cukrot, majd egy kisebb tortaformában vagy tepsiben süssük meg, kb. 25 perc alatt. A ricottakrémhez csak keverjük el a porcukrot a ricottával, a narancs héjával és levével, majd ezt a finom krémet kanalazzuk a süti tetejére. Sűrű, csokis desszert lesz belőle. Szeretném megjegyezni, hogy a ricotta helyett használhatunk túrót is, ugyanebben a mennyiségben!

 

Jó étvágyat!

 

Kóser ház

Egy tál lencse

2021.11.04.