„Meghalni ifjan nem akartam” címmel különleges kiadvány jelent meg Szenes Hanna életéről. Ha egy egyszerű könyv volna, akkor is kötelességünk volna írni róla, ám ez a kiadvány az ismeretterjesztés és népszerűsítés egészen más útját választotta, ugyanis képregény formában ismertet meg bennünket a zsidó-magyar hősnő tragikusan rövid életével.
Tetszik, nem tetszik Izraelben sokkal, de sokkal többet tudnak Szenes Hannáról, mint itthon és ezen a szomorú helyzeten minden eszközzel változtatni kell. Az akkor még brit mandátumterülethez tartozó „jisuv”-ból kikerült zsidó ejtőernyősök, közöttük Szenes Hanna hősiessége komolyan befolyásolta a fiatal Izrael nemzeti öntudatának kialakulását. Szenes Hanna tragikus sorsa, költészete, útkeresése, verseiben megfogalmazott gondolatai magával ragadják az olvasókat. Noha csak drámain rövid életút adatott meg neki, az méltán emeli be őt Izrael hősei sorába. Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban, Szenes Béla író lányaként. 1939-ben emigrált Palesztinába, majd a második világháború alatt belépett a brit hadseregbe. A brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944. márciusban ledobták a volt Jugoszlávia területére azért, hogy szervezzék és segítsék a zsidó ellenállást. A magyar határ átlépése után elfogták, megkínozták, és 1944. november 7-én, hetvenhét éve – bírósági tárgyalás nélkül – kivégezték. Maradványait a Kozma utcai zsidó temetőben helyezték el, 1950-ben azonban Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban kerültek a könyvesboltok polcaira. Izraelben utcák egész sora, Dombóváron és Budapesten pedig tér viseli a nevét.
Miért különleges ez képregény? Nos, azért, mert Magyarországon évente 200-250 lefordított képregény jelenik meg, ám olyan, amely magyar történetet mesél el és amelynek alkotói is magyarok évente, azaz eredeti magyar kiadvány csupán 10-12. Tegyük hozzá a magyar képregényt alkotók és kiadók száma is jócskán 20 alatt van. Ebből az évi alig tucat kiadványból egy a „Meghalni ifjan nem akartam” címet viselő képregény, melynek írója és rajzolója az Izraelben élő Markscheid Ádám. A könyvet a Kemény Ferenc Nemzetközi Alapítvány adta ki a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány támogatásával, vezető szerkesztője Szász György volt. S hogy mi volna cél: hogy Szenes Hanna életét és tragikus halálát a magyar közönség is megismerje, és példaképként szolgáljon a felnövekvő nemzedékek számára. A kötet az Álomgyár kiadó könyvesboltajaiban és webshopjában kapható.
A képregény kalandos hazai történetéről itt olvashatják bővebben Kiss Ferenc írását.
