Tóthné Rőmer Klára, a Salgótarjáni Zsidó Hitközség elnökasszonya idén tavasszal hunyt el, pótolhatatlan űrt hagyva a vidéki zsidóság, de mindenekelőtt családja életében. Férje, özvegye, Bódi Tóth Elemér költő, író, újságíró mérhetetlen fájdalmát egy kötetben összegezte, imádott feleségéről „Klárika” címmel írt könyvet, mely a napokban vált elérhetővé az olvasók számára.

Gyermekük, dr. Tóth Sándor ezekkel a szavakkal ajánlja édesapja írását az olvasóközönségnek:

„Én most édesapám könyvét ajánlom, Elike könyvét Kláráról. Ez az ő történetük. Meg egy kicsit a városépítés története, egy kicsit az ország ismert könnyűipari üzemének, a ruhagyárnak története, amelynek alakításában, hazai és nemzetközi hírének megalapozásában Klárika is részt vett. Meg az én történetem, meg Judité, meg Rafié és Jonié, a mi gyerekeinké, az ő kis unokáié. Meg a Rőmereké és a Paszternákoké, meg ez által egy kicsit a salgótarjáni zsidóké, egy kicsit a zsidó Salgótarjáné, amit eltüntettek…”

Természetesen, mint Klárika életének fontos epizódjaként önálló fejezet szól a könyvben a hitközségi munkájáról. „Mit hagyott ránk Klárika?”– teszi fel a kérdést férje, Bódi Tóth Elemér.

„Mindenekelőtt a következetességet és a makacs kitartást, hogy a fogyatkozó létszám ellenére a vallási életnek legalább egy kis része megmaradjon, ha csak egyetlen zsidó ember is igényli, az imádkozás háza legyen nyitva. A járvány kezdetéig ez így is volt…. Mit hagyott ránk Klárika? Ugyancsak a hagyatékhoz tartozik az idő folyamatában adódó öröm is. Például a közösségépítésben a legsikeresebbnek bizonyult 2019-ig  – utoljára ezt rendezhette Klárika – a Tarján rendezvényközpontban és vendéglőben tartott, a sok kisgyerek számára különösen nagy örömöt jelentő,  játékkal, ajándékkal járó ünnep, a hanuka, aminek sajátossága Salgótarjánban a rövid, de naprakész történet-ismertetés  és a magas színvonalú zenei műsor volt. Számunkra külön is adódott egy kis családi jellege, hiszen a történet-mesélést a fiunk (Tóth Sándor, a zsidó vallástudomány doktora), a zenei rész összeállítását a felesége (Tóth-Takáts Judit egyházzenei doktor, előadóművész) vállalta, a fellépők között többen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett muzsikusok voltak és többek között két gyermek is közönség elé lépett. Tóth Jonatán (6 éves) a gáonok korából származó imát (Hánérot halalu) adott elő, amit közvetlenül a hanukai gyertyák meggyújtása után énekelnek. Tóth Rafael (9 éves) Handel: Júdás Makkabeus című oratóriumának győzelmi indulóját énekelte héber nyelvű szöveggel (Chává nárimá). Rafi egyébként a 2018-as hanukai ünnepen ült először nyilvánosan a zongorához, hanukai dalokat játszott, ez volt az első koncerten való fellépése. Mindketten a mi kis unokáink. Természetesen a hanuka is marad, Klárika ment el.”

Igen, sajnos Tóthné Rőmer Klára már az emlékeinkben él tovább az örökkévalóságig, egy gyönyörű életutat örökít meg a könyv számos megható fotóval és nem utolsósorban a szerző verseivel kiegészítve. Mindenkinek ajánlom, aki a háború utáni vidéki zsidó élet gyötrelmekkel vegyes szépségeibe kíván bepillantást nyerni. A címlapon lévő szép, nagyszemű zsidó lány mindig az emlékezetünkben marad.

A kötet a Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft. gondozásában jelent meg 2021 őszén.

ZSIMAgazin

Könyv az édesanya, a feleség és a hitközségi elnökasszony emlékére

Rosta Márton
Rosta Márton