Kedves A. Rabbi!
Kérdeztem már egy rabbit, de nem igazán értettem a válaszát sajnos. Azt szeretném tudni, hogy miért olvasnak Tórát a Sábesz délutáni imában?
Köszönöm a válaszát.
A. Rabbi válaszol:
Köszönöm a kérdést, remélem érthetően le tudom írni a választ.
De mielőtt Sábesz délután elmondott imára válaszolnék, foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogy a hét mely napjain olvasunk Tórát, és miért.
A Talmud szerint, Mózes rendelte el, hogy hetente három különböző napon, szombaton, hétfőn és csütörtökön olvassunk Tórát, azért, hogy ne teljen el három nap nyilvános Tóraolvasás nélkül.
Erre utal 2 Mózes 15:22 verse, ahol azt olvassuk, hogy őseink miután elhagyták a vörös tengert három napig bolyongtak a sivatagban mert vízre szomjaztak.
Bölcseink a Tórát allegorikusan, gyakran csak „víznek” nevezik, jelezve ezzel, hogy a háromnapos utazás után, a zsidók a Tóra szavaira voltak szomjasak.
A Talmud egy más helyen, olyan hagyományt is idéz, amely szerint Ezra, az írástudó és a Szanhedrin / Nagytanács/ vezették be a Tóra hétfői és csütörtöki olvasásának gyakorlatát.
Most térjünk vissza az Ön kérdéséhez, hogy miért olvasunk Sábesz délután is Tórát!
Van egy egyszerűbb és egy mélyebb magyarázat.
Az egyszerű magyarázat, hogy az emberek túl elfoglaltak voltak a munkájuk miatt, és nem tudtak eljönni hétfőn és csütörtökön, hogy meghallgassák a Tórát reggel. Ezért Ezra az írástudó hétfőn és csütörtökön felolvasott részek mellett bevezette, hogy minden szombaton legyen egy további közösségi felolvasás a délutáni Minha i’stentisztelet során, így pótolva a kiesett napokat.
A mélyebb okot a Zohárban találjuk meg, ugyanis a zsidó misztikusok felfogása az volt, hogy a délután és ezáltal az este közeledtével az I’steni szigor és ítélet is fokozódik, de van egy nap a Szombat ahol nincs I’steni ítélet, és ha a délutáni időszakban az este bejöveteléhez közel olvasunk a Tórából amely a Heszed (kedvesség) üzenetét adja számunkra, akkor ebben a nagyon egyedi és különleges időszakban képesek vagyunk „megédesíteni” az I’steni szigort, hogy ha valamit nem jól cselekedtünk volna az kedves megítélés alá essen.
