Hanuka ünnepének legfontosabb micvája a csoda hirdetése. Nyolc napon át gyújtunk egyre több gyertyát, olyan helyen, ahol mások is láthatják a fényeket, hogy tudtára adjuk a világnak a zsidók győzelmét az elnyomó szír-görögök felett. 

Szokás volt a hanukiát a bejárati ajtó bal oldalán elhelyezni, hiszen a jobb oldali ajtófélfán található a mezüze. Így két micve között lépünk be a házba. Micve jobbról, micve balról! Napjainkban inkább az a szokás terjedt el, hogy a hanukiát vagy a hanukiákat az ablakba teszik, fényük hadd világítson kifelé, hirdesse a csodát. Nagyon szép, ha a családban mindenkinek külön van hanukai gyertyatartója. A hanukia anyagát tekintve általában rézből vagy ezüstből készül, lehet szépen kidolgozott míves vagy egyszerűbb, hogy milyent választunk és használunk teljesen tőlünk és ízlésünktől függ. Más a helyzet, ha gyermekünkkel készítünk hanukiát! Fantáziánk szárnyalhat, bármilyen anyagot felhasználhatunk hozzá! Készíthetjük papírból, tésztából, fából, játékokból, építőkockákból. Néhány szabályt azonban fontos betartanunk! Ilyen például, hogy az ünnepet szimbolizáló nyolc gyertyának egy magasságban kell lennie, és a szolgagyertyának jól el kell különülnie a többitől. A szolgagyertya nem számít bele az ünnep napjainak számába. Mielőtt azonban megsajnálnánk szegény sámást, feladatát tekintve ő a legfontosabb, hiszen vele gyújtjuk a lángokat. Tehát a sámást magasabbra, alacsonyabbra vagy a két szélén kicsit nagyobb távolságra kell tenni! Elrendezhetjük félkörívben, egy sorban. Nézzünk néhány példát!

Nézzük meg a középső képet! Jól látszik, hogy a nyolc gyertya egy magasságban és egymás mellett van, még ha nem is egy sorban, a sámás pedig a hernyó fején, tehát külön a többitől és egy picit magasabban! De ugyanez vonatkozik az első képen látható vonatszerelvényre! A mozdonyon a sámás, a két kocsin pedig a nyolc gyertya helye. A harmadik képen pedig a félköríves elrendezést látjuk. A gyertyák alakja, színe nincs meghatározva! Általában színes gyertyákat használunk, egyetlen fontos kitétel, hogy legalább félórát égjenek!

 

A hanukai gyertyákat a zsinagógákban is meggyújtják.

A zsinagógában, a kántor kezében már az égő szolgagyertyával, a sámással énekeli el az áldásokat és utána meggyújtja a gyertyát vagy a gyertyákat. A hanuka ünnepének nagy eseménye az otthoni gyertyagyújtás is. Sötétedés után kell meggyújtani a hanukiában a lángokat vagy az olajmécseket. Minden nap új gyertyákat használunk az aznapi gyújtáshoz.

 

Tehát első nap egy, második nap kettő és így tovább, míg a nyolcadik napon nyolc gyertyát gyújtunk, ehhez még jön nyolc darab szolgagyertya, azaz összesen negyvennégy darab. Vannak, akik inkább olajat használnak, hiszen a csoda is olajjal, és nem gyertyával történt. Nagyon lényeges, hogy a hanuka gyertyákat nem használhatjuk világításra, ezért a szoba szokásos fényforrásait is fel kell kapcsolni. Viszont a szolgagyertya már használható erre a célra is, de bármilyen más munka is elvégezhető mellette.

Természetesen a gyertyagyújtásnak megvan a maga szertartása, erről bővebben itt olvashat.

A gyerekeknek külön öröm, hogy a hanuka napjai alatt ajándékokat és hanuka geldet, hanuka pénzt kapnak. Minden nap egy picivel nagyobb meglepetésre számíthatnak. Ez azonban nem volt mindig így. Az ajándékozás régen is szokás volt, de a nagyobb ajándékozás, ami alatt azt értem, hogy a gyerekek mindennap kapnak valamit, nem túl régóta szokás a zsidó családokban. Az én gyermekeim is minden nap kaptak és kapnak ajándékot. Első nap egészen kis apróságot, és minden nap egy kicsivel nagyobbat. Az utolsó napon pedig a legnagyobbat. Számukra a legemlékezetesebb és a legörömtelibb ajándék egy kiskutya volt. Ezeket az ajándékzsákokat nekik készítettem, amikor kicsik voltak.

Örömmel használjuk őket minden évben, mert az ajándékok mellett gyönyörű emlékekkel teltek meg. A hanuka napjai alatt a gyerekek és akár mi felnőttek is egy furcsának tűnő, ám annál izgalmasabb “szerencsejátékot” játszanak, játszhatnak. A neve pörgettyűzés vagy trenderlizés. Amivel pedig játsszuk trenderlinek, pörgettyűnek, szövivonnak, dreidelnek nevezzük.

Természetesen ennek a játéknak is története van. A szír-görög megszállás alatt a zsidóknak tilos volt a Tóra tanulmányozása, ezért amikor egybegyűltek, mindig kéznél volt ez a kis pörgettyű, hogy a megszállók azt higgyék, csak játszani gyűltek össze. A játék úgy zajlik, hogy minden gyerek egyenlő számú cukorkát, diót vagy mogyorót kap, majd egyesével pörgetnek, és aszerint, hogy milyen szerencsésen pörgettek, elnyerhetik a játékostársaik cukorkáit. A játék addig folyik, amíg egy valaki el nem viszi az egész “bankot”. A trenderli négy oldalán egy-egy héber betű olvasható. Ezek a nun, a gimel, a hé és a pé vagy sin betűk. Melyek egy mondat szavainak kezdőbetűi: nész gádol hájá po (vagy sám), nagy csoda történt itt (vagy ott), ez attól függ, hogy Izraelben, vagy azon kívül, a diaszpórában vagy más néven a gálutban élünk e.

Nézzük meg, hogy mit is jelentenek számunkra a betűk a pörgetés után!

 

Nun נ, nichts, semmi. Marad amennyi volt. A következő játékos jön.

Gimel ג, ganz, egész. Az egészet be kell tenni.

Hé ה, halb, fél. A felét kell betenni.

Sin ש, stell ein. Tegyél be egyet a bankba

Van egy másik kevésbé ismert, de nagyon jó játék, a neve kvitli. Ez a huszonegyhez hasonló, szintén számolást igénylő kártyajáték. De a pakli magyarkártya helyett, itt nekünk kell megcsinálni a lapokat! Mint azt már tudjuk, a héber betűknek számértékük van. Így egy-egy lapra egy héber betű kerül fel áleftől-jodig. Ráírhatjuk a betű nevét, és akár jelölhetjük a számértéket is. A lapok számát illetően azt ajánlom, hogy legalább öt darabot csináljunk minden betűből, és már kezdhetünk is játszani! Akinek pont huszonegyet ad ki a lapokon szereplő betűk számértéke, azonnal nyeri a kört. Ha egy körben több játékosnak huszonegye lesz, ők új körben dönthetik el, hogy ki lesz a nyertes. Ha valaki nem akar kockáztatni, bármikor megállhat. Ha többet húz huszonegynél, azonnal veszített.

Sok helyen tartanak családi és baráti összejöveteleket, közösségi ünnepségeket. Közös énekléssel, ünnepléssel, tánccal és természetesen étkezéssel egybekötve! Elmaradhatatlan ilyenkor a fánk, a latkesz vagy akár a palacsinta, a túrófánk vagy egy gyors almafánk! Következő cikkemben a konyhában fogunk szétnézni, illetve a lakásunk dekorálásához, a terítéshez adok majd pár ötletet!

 

Én már nagyon várom, hogy megoszthassam Veletek!

Kóser ház

Hanukai szokások

2021.11.18.