Korábban olvashattak már az első magyar – ráadásul zsidó – női és férfi olimpiai bajnokról, ezúttal a magyar sport első világbajnokát mutatjuk be. S Kronberger Lily (Lili) sem lóg ki a sorból, mert az 1890. november 12-én Kronberger Erzsébet Lívia néven született műkorcsolyázónő is zsidó családba érkezett. /Szülei Kronberger Miksa és Kreisler Janka – a fakereskedő édesapának remekül működő vállalkozása volt, országszerte több fateleppel./
Lily már kislányként is rendszeresen korcsolyázott, hamar kitűnt tehetségével és már 11 éves korától a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE – az első honi korcsolyaklub) mestere, az osztrák Viktor Seibert irányításával készült. Műjégpálya hiányában többször csak külföldön, Garmischban és Londonban edzhettek. Míg a férfiaknak az első magyar bajnokságot már 1900-ban megrendezték, a hölgyeknél csak 1924-ben volt az első. A nemzetközi szövetség viszont 1906-ban meghirdette az első versenyt hölgyeknek (melyet később világbajnokságnak minősített), melyen a 16 éves Kronberger Lily a harmadik lett, ahogy a következő évben is.
Ekkor részt vett a férfiak magyar bajnokságában is, amelyen ezüstérmet nyert. A következő évben már mindkét viadalt megnyerte. Így az urak között szerzett magyar bajnoki címet, s néhány nap múlva, 1908. január 26-án, a csehországi Opavában (Troppau) a magyar sportolók közül elsőként lett világbajnok. Ezt követően zsinórban háromszor három B betűs fővárosban: Budapesten, Berlinben és Bécsben védte meg a világbajnoki címét. Nem csak a négy világbajnoki címe miatt kiemelt szereplője a sportágnak, hanem egy újítása miatt is. Ugyan a sportág indulásától a jégpályák állandó szereplői voltak a katonazenekarok, azonban a zene főként csak háttérzeneként funkcionált, s csupán egyes részeknél volt átfedés a zene és a sportoló mozdulatai között. Bár bajnoknőnk már a 1910-es magyar bajnoki címe megszerzésekor is a keringő ütemével összhangban korcsolyázott, nemzetközi porondon (is) a búcsúversenyéhez kötik, hogy a zenei kísérethez készült a gyakorlat koreográfiája. Az amúgy kiválóan korcsolyázó Kodály Zoltán volt az ötletgazda, aki korábban már klarinétszólót is írt Kronberger Lilynek. A bécsi világbajnokságon bemutatott gyakorlata örökre megváltoztatta a sportágat, hatalmas sikert aratott, újítását a többi versenyző is átvette és ettől kezdve zenére mutatta be a programját. A négyszeres világbajnoknő ezután férjhez ment Szent-Györgyi Imre törvényszéki bíróhoz, a BKE egyik vezetőjéhez. Férje, Földváry Tiborral, a magyar sport első Európa-bajnokával, világbajnoki bronzérmesével készítette el a műkorcsolyázás első nemzetközi szabályzatát, amely napjainkban érvényes. Szent-Györgyi a nemzetközi korcsolya-szövetség alelnöke is volt, s ez is közrejátszott abban, hogy Lily nem versenyezhetett már. Öt év múlva ugyan megpróbált visszatérni, ám már nem tudott jelentős eredményt elérni. A hazai sajtót bosszantotta, hogy eredményesebb volt, mint a férfiak, amit azzal indokoltak, hogy alig volt vetélytársa. Arra persze már nem tudtak magyarázatot adni, hogy a férfiakat is legyőzte…
Az 1974-ben elhunyt bajnoknőt a Jewish Sport Hall Of Fame 1983-ban, míg a The World Figure Skating Hall of Fame, a műkorcsolyázó Hírességek Csarnoka, első magyarként vette fel tagjai közé 1997-ben.
