Ma újra élő és megbecsült zsidó közösség él Magyarországon

Szerző: ZSIMA
2021.03.11.

A címbéli mondat Németország budapesti nagykövete, Johannes Haindl a Mathias Corvinus Collegium meghívására online tartott előadásán hangzott el. A nagykövet alig egy hónappal korábban a Magyar-Német Intézet online konferenciáján már beszélt erről.

Johannes Haindl

Az ügy előzménye, hogy tavaly nyáron Michael Roth német külügyi államtitkár kijelentette, Magyarországon terjed az antiszemitizmus és ez az egyik szempont, amely miatt Magyarország ellen megindult a 7-es cikkely szerinti eljárás. Szijjártó Péter a nyilatkozat után bekérette a német nagykövetet és magyarázatot kért a történtekre.

Johannes Haindl nagykövet a Média Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola meghívásának eleget téve tartott februári online előadásán így fogalmazott:

A német-magyar kapcsolatok eseménydús és részben nehéz időket éltek át. 1848-ban Bajza József író a Tudományos Akadémia előtt még a következőket is mondta: „A német nyelv és kultúra veszélyt jelent nemzetünkre. … Nem kellene gyűlölnünk a németeket, hanem inkább óvakodjunk tőlük.” Nem tudom, mi volt a reakció erre a beszédre, de szerencsére nem volt tartós hatása. Mint mondtam, nem tartok történelmi előadást, ezért kihagyok most 90 évet, … és a német-magyar kapcsolatok abszolút mélypontját hadd idézzem most fel a náci rezsim uralma alatt.
Ez az uralom kimondhatatlan szenvedést hozott különösen a magyar zsidók számára.

Így nagyon hálás vagyok azért, hogy ma újra élő és megbecsült zsidó közösség él Magyarországon.

De a magyar romák közül is sokan a nemzetiszocialista megsemmisítési őrület áldozataivá váltak. Ezért nagyon örülök annak is, hogy Magyarország a német elnökség alatt elfogadott Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségben (IHRA) az egyik legerősebb támogatója volt az anticiganizmus definíciójának. De kétoldalú kapcsolatunkban számos kiemelkedően pozitív esemény is található. Például 1989 nyarán a „Páneurópai Piknik”. A határ bátor megnyitásával és a német honfitársaink nyugat felé történő meneküléséhez nyújtott nem kevésbé bátor segítséggel Magyarország úttörő lett a keleteurópai országok szabadságharcában. Mi, németek, mindig hálásak leszünk a magyaroknak a berlini fal leomlásához és Európa megosztottságának leküzdéséhez való hozzájárulásukért.”