Tisztelt rabbi!
Mindenhol azt tanítják, hogy I’sten tökéletes, akkor megtudja mondani, hogy miért teremtett minket?
Egy tökéletes lénynek nem hiányzik semmi, tehát ránk sincs szüksége? És ha nincs ránk szüksége, akkor értelmetlen az életünk is?
Köszönöm a válaszát.
A. Rabbi válaszol:
A kérdése sok ezoterikus kérdést tartalmaz de azért megpróbálok válaszolni. Azzal kezdem, hogy lehetetlen a korlátozott értelmünkön túl megoldást találni az univerzum minden titkára, és ezek mindig is rejtélyek maradnak az ember előtt. Ahogy a Tóra mondja:
A rejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi I’stenünké, de a nyilvánvalók a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük a tannak minden szavát.
/5Mózes 29:29/
Önnek teljesen igaza van, hogy I’stennek mivel tökéletes , nincs olyan szükséglete, amelyet ez a világ teljesíthet a számára. Kimondhatjuk tehát, hogy nem kellett neki tőlünk semmi, mert egy dolog hiányán kívül mindene megvolt.
A zsidó tanítás szerint, az egyetlen dolog, amivel a teremtés előtt nem rendelkezett, az a kapcsolat volt. Tehát teremtett minket, és módot adott a számunkra hogy kapcsolódjunk hozzá.
Jogos a kérdése, hogy akkor, ez szükségtelenné teszi az életünket? Vajon az a tény, hogy I’stennek nincs szüksége ránk, kevésbé tesz minket jelentőssé?
Nem, éppen ellenkezőleg. Ha csak azért van kapcsolatunk valakivel, mert szükségünk van rá, akkor, amikor ez az igény teljesült, a kapcsolat véget ér. Erre a legjobb példa, ha betegek vagyunk, csak addig van szükségünk az orvosra amíg meg nem gyógyulunk, utána a kapcsolat megszakad.
De ha valakivel egyszerűen, csak azért van kapcsolatunk, mert akarjuk, mert úgy döntöttünk, hogy kapcsolódunk hozzá, és Ő is ugyanúgy döntött, hogy kapcsolódik hozzánk akkor ez a kötelék belülről jött létre.
Más szóval, nem azért szeretjük azt akihez kapcsolódunk, mert tesz értünk valamit, hanem azért szeretjük, mert olyan amilyen csak Ő tud lenni, függetlenül attól, hogy tesz e értünk bármit is.
Véleményem szerint ez, az igaz szeretet.