Már olvashattak az első magyar férfi és női (zsidó) olimpiai bajnokról, az első magyar (zsidó) világbajnokról – maradjunk továbbra is elsőknél. Már az sem újdonság, hogy az első duplázó, az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, aki nem csak egy olimpián, de egy napon is győzött kétszer. Most ismerjék meg azt a bajnokot, aki elsőként tudta megvédeni a címét. Fuchs Jenő, a nagy diadalain kívül alig versenyzett, mégis két olimpiáról tért haza kétszeres győztesként. Aki akár folytathatta volna sikersorozatát, ha nem szól közben az I. világháború…
A négyszeres olimpiai bajnok kardvívó, dr. Fuchs Jenő 1882. október 29. született és 1955. március 14. hunyt el. Apja nyomdász volt, a Pallas nyomda főgépmestere, aki mindkét fiának megteremtette az egyetemi tanulás lehetőségét. Bajnokunk 1911-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett állam- és jogtudományi doktori oklevelet és később ügyvédként dolgozott. Nem tartozott a vívótársadalmat alkotó gazdag családból származó, vagy katonai pályát befutó vívók közé. Rákossy Gyula tanítványaként Magyarországon nagy versenyt sosem nyert, sokáig egyesületen kívül versenyző volt, később sportolt az MTK és az NVC színeiben is. 1908 elején megnyerte a rendkívül erős jogászversenyt, majd a bajnokságban nyolcadik helyen zárt, ezzel elérte, hogy nevezzék az 1908-as olimpiára.
Londonban remekül alkalmazkodott a szokatlan körülményekhez, – a mérkőzéseket salakon rendezték, – és bejutott a legjobbak közé. Öt magyar végzett az első hatban, Fuchs Zulawszky Bélával holtversenyben az első helyen zárt, s az egy tusra menő döntőben győzött. S persze a csapatversenyt könnyedén nyerte válogatottunk, vagyis Fuchs csapatban is megvédte címét. 1908 és 1912 között nem indult versenyen. Az 1912-es stockholmi olimpiára címvédőként jutott ki és a svéd fővárosban megismételte négy évvel korábbi duplázását. Ezúttal a legjobb nyolc közé hét magyar jutott, s a fináléban ismét egy honfitársát, Békessy Bélát győzte le. A bronzérmes Mészáros Ervin lett, így vívóink komoly gondot okoztak a szervezőknek, ugyanis nem volt három magyar zászlójuk az eredményhirdetéshez. A csapatversenyt természetesen ismét biztosan nyerte Magyarország.
Ezután a négyszeres olimpiai győztessel csak vívótermekben lehetett találkozni, versenyeken nem. 1914-ben Budapestnek ítélték az 1920-as olimpia rendezésének jogát, azonban öt nappal később, Szarajevóban lelőtték Ferenc Ferdinándot… A világháború miatt elmaradt az 1916-os olimpia, így nem védhette meg újra a címét – pedig már 105 évvel Szilágyi Áron tokiói sikere előtt meglehetett volna az első kardozó triplázó.
A világháború után elvették a szervezés lehetőségét Budapesttől, s mint, a vesztes hatalmak egyike, Magyarország sem vehetett részt az antwerpeni játékokon. Így Fuchs Jenő 1920-ban is elveszítette a lehetőséget a címvédésre. 1968-ig ez volt az egyetlen olimpia, amikor egyéniben nem magyar kardozó nyert. Csak 1924-ben próbálhatta meg újra, hogy bekerüljön az olimpiai csapatba. Ennek az volt a feltétele, versenyeken bizonyítsa, helye van a legjobbak között. Közben az olimpiai indulók létszámát négy főben korlátozták, ezért visszalépett a válogatótól. A csapat pedig nélküle „csak” az ezüstig jutott Párizsban – hét fővel…
Négy év múlva, 1928-ban újra jelentkezett a válogatókra az olimpiai indulás reményében. A hír lázba hozta a sportvilágot, hiszen a négyszeres olimpiai bajnok 20 éve, 1908 tavasza óta nem szerepelt magyar versenyen. De nem volt a régi formájában, fáradtsága, versenyhiánya rányomta a bélyegét a szereplésére, és a legendás nyugalma is elhagyta, így nem jutott döntőbe. Ezután felhagyott a versenysporttal. Hétszer szerepelt a magyar válogatottban. A vívás mellett versenyszerűen evezett és szánkózott. Visszavonulása után ügyvédi irodát nyitott, majd tőzsdei titkárként tevékenykedett. Amikor Magyarország háborúba lépett a Szovjetunió ellen, már 60 évesen önként jelentkezett a frontra. De a zsidótörvények miatt fegyveres alakulatban nem kaphatott helyet. Ezért önként bevonult munkaszolgálatosnak, és egy aknaszedő raj parancsnokának nevezték ki. Szúróbottal szedett aknát 1942-ben Voronyezs környékén. Itt szovjet támadás érte Fuchs csapatát, az elesett honvédek fegyvereivel, társait irányítva, felvette a harcot és visszaverte a támadást. Helytállásáért német vaskereszttel tüntették ki, élve került haza a frontról, és hadikórházban dolgozott a háború végéig. Ám mégsem élhetett boldogan, mert a háború után az ÁVÓ, mint „minősített fasisztát” letartóztatta a legmagasabb német katonai kitüntetés birtoklása miatt, s börtönbüntetésre ítélték. Legalábbis a legendák szerint, ugyanis Ungváry Krisztián történész szerint, az egész csak kitaláció és Fuchs valójában nem katonáskodott a II. világháborúban. Ma már szinte biztosan tudjuk: a vaskereszt története NEM IGAZ!
Ami viszont biztos, 1981-ben a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagjává választották.