A ZSIMAgazin már több alkalommal foglalkozott a rockszintér híres zsidó származású dobosaival, lásd itt és itt, mai történetünk főhőse a közelmúltbéli születésnapja apropóján Steven Adler, a Guns N’ Roses eredeti ütőse.
A Guns N’ Roses nemzetközi bemutatkozására 1987-ben került sor, legalábbis korosztályomhoz akkor jutott el a banda híre. Addig az Iron Maiden, Judas Priest és Helloween „visítós metalja” és színpadias kiállása volt a menő, ebbe a rockzenei közegbe robbant be a Guns fésületlen, szakadt rock n’ roll-ja. Nem akarok menőzni, de eredeti amerikai import műsoros kazettán volt meg nekem a debütáló nagylemez, az Appetite for Destruction, arról másolta át a kétkazettás cuccal a terézvárosi Gorkij fasor és Majakovszkij utca rockra éhes ifjúsága. (Fiatalabb olvasók kérdezzék meg szüleiket, hogy mi az a kétkazettás magnó, nagyszüleiket pedig, hogy kicsoda volt Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij)
Az Appetite for Destruction 1987-ben jelent meg, kiválóan elegyítette a hard rock, a punk rock, a blues, a metal és stadion rock stílusjegyeket. A Billboard albumlistán az első helyre jutott, és világszerte nagy sikert ért el, a mai napig 38 millió példány kelt el belőle. A Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albumának listáján a 61. helyre sorolták, a „minden idők 100 legjobb bemutatkozó albuma” listán pedig a negyedik helyet kapta.
De térjünk rá mostani főhősünkre, a Guns N’ Roses dobosára, Steven Adler-ra. Steven Adler Michael Coletti néven született 1965. január 22-én Clevelandben, édesapja, idősebb Michael Coletti olasz-amerikai gyökerekkel rendelkezik, míg édesanyja, Deanna zsidó származású. Miután a kis Michael (a későbbi Steven) apja elhagyta a családot, az édesanyja visszatérve szüleihez a zsidó hagyományok miatt új nevet adott fiának, mert a zsidó tradíciók tiltják a gyermekek élőkről történő elnevezését. Hősünk az Adler vezetéknevet azután vette fel, hogy anyja házasságban élt Melvin Adlerrel, aki örökbe fogadta két legidősebb gyermekét. Adler 13 éves koráig a San Fernando-völgyben nevelkedett, amikor rossz viselkedése miatt a nagyszüleihez küldték Hollywoodba. A Bancroft Junior Gimiben Adler összebarátkozott Saul Hudsonnal, akit később Slash néven ismert meg a világ. Úgy ismerkedett meg a két legenda, hogy amikor Adler gördeszkás balesetet szenvedett Slash megállt, hogy segítsen neki. Adler 1985 júniusában csatlakozott a Guns N’ Roses-hoz, amelyet Axl Rose, Izzy Stradlin, valamint az L.A. Guns tagjai, Tracii Guns, Ole Beich és Rob Gardner alapítottak. Miután az eredeti dobos Gardner kilépett, Adler és Slash csatlakozott, Duff McKagan-nel kiegészülve jött létre a Guns n’ Roses klasszikus felállása. Eleinte éjszakai klubokban játszottak – mint például a Whisky a Go Go, a The Roxy és a The Troubadour –, majd 1986-ban nagyobb előadók előtt is felléptek. Miután több nagy lemezkiadó is felfigyelt a bandára, a zenekar szerződött a Geffen Recordshoz. A többi, ahogy szokták mondani: (rock)történelem.
Sajnos – oly sok társához hasonlóan – Steven karrierjét derékba törte a drog, jellemzően a heroin. Adlert 1990 elején rövid időre kirúgták a zenekarból a droghasználata miatt, de visszahelyezték, miután aláírt egy szerződést, amelyben megfogadta, hogy abbahagyja a kábítószer-fogyasztást. Mire azonban a zenekar újra stúdióba vonult Adler függősége olyan súlyossá vált, hogy nem tudott játszani. A stúdióban Adler drogproblémái folytatódtak, ami miatt a felvételek több napig megszakadtak. Stevent hivatalosan 1990. július 11-én elbocsátották a Guns N’ Roses-ból. Utolsó koncertjét április 7-én játszotta a Farm Aid IV-en. Utódja a dobok mögött a The Cult-ból is jól ismert Matt Sorum lett.
Steven –utalással a Guns sikeres debutáló lemeze címére – életre hívta Adler’s Appetite nevű bandáját, de átütő sikereket nem tudott vele elérni. A Guns N’ Roses-t 2012. április 14-én beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába, a ceremónián Steven Adler mellett részt vett a szólógitáros Slash, a basszer Duff McKagan és a Stevent követő dobos, Matt Sorum, valamint Gilby Clarke ritmusgitáros. Nem jelent meg viszont az énekes Axl Rose, valamint – számomra a zenekar agya – Izzy Stradlin gitáros. Axl 2012-ben egy levélben hosszan indokolta a távolmaradását az eseménytől, sőt kizárt bármiféle újjáalakulást a régi társakkal. Azóta megtörtént a nagy összeborulás, Axl, Slash és Duff viszi tovább a bandát, a 2019-es Not in this Lifetime turné 584 millió dolláros bevétellel és 5,37 milliós jegyeladással zárul. Nincs mese, ilyen a rock-business.
Hősünk, Steven Adler változatlanul hullámvasutazik az élet hegyei és mélypontjai között, legutóbbi hír róla 2019-ből, hogy hasba szúrta magát, szerencsére sérülése nem volt életveszélyes. Édesanyja, Deanne könyvet írt ismert fiáról Sweet Child Of Mine: How I Lost My Son To Guns N’ Roses címmel. Akárhogyan is járt a rock n’ rugója, Steven egy szerethető figurája a szintérnek, úgyhogy vegyétek elő az Appetite for Destructiont, és hallgassátok Adler játékával, hogy
„Take me down to the paradise city
Where the grass is green and the girls are pretty
Take me home (oh, won’t you please take me home)”
