Yom HaZikaron: Az emlékezés napja

Rosta Márton
Rosta Márton
2022.05.03.

Az emléknap Izrael Államának hivatalos gyásznapja: a zsidó állam által vívott háborúkban elesett katonáinak és az Izrael elleni terrorcselekmények civil áldozatainak emléknapja 1963 óta.

1949-ben és 1950-ben, az Izrael Államának kikiáltása utáni első két évben az 1947–1949-es függetlenségi háborúban elesett katonák emlékére tartottak megemlékezéseket a függetlenség napján. Az elesett katonák családjaiban azonban kifejezett igény merült fel, hogy önálló emléknapot hozzanak létre, amely különbözik a nemzeti függetlenség ünnepi hangulatától. Válaszul, és a kérdésről folytatott nyilvános vita eredményeképpen David Ben-Gurion miniszterelnök – aki egyben védelmi miniszter is volt – 1951 januárjában létrehozta a Katonák Nyilvános Tanácsát. Ez a tanács azt javasolta, hogy a zsidó naptár szerinti Ijjár hónap 4-ét, a függetlenség napja előtti napot nyilvánítsák a „függetlenségi háború hőseinek általános emléknapjává”. A javaslat még ugyanabban az évben elnyerte a kormány jóváhagyását.

A Jom HaZikaron a nemzeti emléknap Izraelben minden hősi halott izraeli katona számára, aki életét vesztette az Izrael Állam létrehozásához vezető küzdelemben, és azok számára, akiket később megöltek, miközben aktív szolgálatot teljesítettek az izraeli fegyveres erőknél. Ugyanezen a napon emlékezik Izrael lakossága és a világ zsidósága a terrorcselekmények áldozatául esett civil lakosokra is.

A Yom HaZikaron a vallási ünnepekhez hasonlóan az előző nap napnyugtával veszi kezdetét: 20:00 órakor szerte Izraelben megszólalnak a szirénák. Amint meghallják a szirénát, az izraeliek abbahagyják, amit csinálnak, bárhol is legyenek, megállnak, hogy tisztelegjenek azok előtt, akiket mártírhalált vagy hősi halált haltak. Az autópályákon közlekedő emberek megállítják autóikat az út közepén, hogy kiszálljanak és emlékezzenek. A munkahelyek is leállnak, a család, amely éppen vacsorázik, abbahagyja az étkezést, hogy egy percet tiszteletteljes csendben töltsön.

Az első sziréna hangja után az állami emlékünnepség Jeruzsálem óvárosában, a Nyugati Falnál (magyarosan: Siratófal, a második Szentély megmaradt része) kezdődik. Az államelnök, a miniszterelnök, a védelmi miniszter és az izraeli hadsereg vezérkari főnöke vesz részt ezen a kegyeletteljes ceremónián. Másnap délelőtt 11:00-kor újabb kétperces sziréna szólít emlékezésre. Ez jelzi a temetőkben vagy iskolákban tartott megemlékezések kezdetét. Sok izraeli látogatja meg szerettei sírját a gyásznapon. Az emlékezés gyertyái gyulladnak fel az otthonokban, katonai táborokban, iskolákban, zsinagógákban és nyilvános helyeken, a nemzeti lobogót félárbócra engedik. A nap folyamán aktív, még szolgálatot teljesítő és már nyugalmazott katonák díszőrséget állnak a háborús emlékműveknél szerte Izraelben. A katonai temetőkben is számos megemlékezést tartanak. A vallásos zsidók az izraeli rabbinátus által előírt különleges imákkal imádkoznak az elesett katonákért. Az emléknap hivatalosan napnyugtakor ér véget a Herzl-hegyen lévő nemzeti katonai temetőben tartott ünnepségen, mely egyben az akkor kezdődő Yom Ha’atzmaut, Izrael állam függetlenségi ünnepnapjának a kezdő eseménye is.

A függetlenség napjáról Somos Péter fog holnap jelentkezni, olvassák el azon írást is!