A 93. Ünnepi Könyvhétre jelentkezett a Múlt és Jövő Alapítvány által működtetett Múlt és Jövő Zsidó Kulturális Folyóirat és Könyvkiadó Bárd Károly Számonkérés a holokausztért. Tettesek, Áldozatok, Bírák című munkájával.
Az idén 70 esztendős Bárd Károly a magyarországi jogásztársadalom és tudományos élet jeles alakja, de a politika iránt érdeklődők is ismerhetik őt. A szerző 1975-ben szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, melyet 1981-ben egy szociológus diplomával fejelt meg, míg 1986-ban védte meg kandidátusi értekezését A büntető hatalom megosztásának buktatói. Értekezés a bírósági tárgyalás jövőjéről című tanulmányával. 2020-tól a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Bárd 1990 és 1997 között miniszterhelyettesként, majd a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának helyettes államtitkáraként szolgált. Nemzetközi szervezetek – például az ENSZ, az Európa Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Bizottság, az OECD, a Világbank stb. – kérésére számos projektben vett részt a büntető igazságszolgáltatás, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog, a bírósági reform, az igazságszolgáltatás függetlenségének szakértőjeként. Tagja volt a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak; 1999 és 2004 között a Nemzetközi Büntetőjogi Szövetség (AIDP) főtitkárhelyettese volt. Bárd professzor tagja volt az ENSZ Interregionális Bűnkutató Intézetének (UNICRI) kuratóriumának, valamint tagja volt az ENSZ-hez (HEUNI) kapcsolódó Európai Bűnmegelőzési és Bűnmegelőzési Intézet (HEUNI) tanácsadó testületének.
A szerző saját maga által jegyzett fülszövegben ekként vezeti fel kötetét:
„Ebbe a kötetbe öt többé-kevésbé egymásba kapcsolódó tanulmányt gyűjtöttem össze. Közös bennük, hogy mindegyikben azt vizsgálom: mik az esélyei a jognak a múlt feldolgozásában, mit tehet a jog azért, hogy a bűnbeesett nemzet szembenézzen a történtekkel és megtisztuljon. A német Vergangenheitsbewältigung mérföldkövének tekintett frankfurti Auschwitz-per véget vetett a hallgatásnak, és épeszű ember többé nem tagadhatta le a koncentrációs táborok létét. Ám a per azt is bizonyította, hogy a jog képes néhány extrém, az elmebaj határát súroló gonosztevő kiválasztásával és megbélyegzésével felmentést adni a gyilkosok segédeinek és a népirtáshoz készségesen asszisztáló „társutasoknak”…”
Az első tanulmány Fritz Bauerről, a hesseni főügyészről, a frankfurti Auschwitz-per kezdeményezőjéről szól, aki harcba szállt azért, hogy Eichmannt Jeruzsálemben bíróság elé állítsák. Továbbá Bauer nevéhez fűződik a Hitler elleni összeesküvésben részt vettek becsületének visszaállítása jogi úton, és nélküle nem került volna sor Frankfurtban az Auschwitz-perre sem.
A második dolgozat az első és legismertebb frankfurti Auschwitz-per elemzése, melyre 1963 és 1965 között került sor 22 vádlott ellen. Nem csak jogászok számára felfoghatatlan – ahogy a szerző fogalmaz, hogy „bűnsegédként és nem tettesként ítélték el azt, aki saját kezűleg fecskendezte a foglyok szívébe a fenolt, aki saját fegyverével lőtte őket halomra, aki maga taszította a táborba érkezőket a gázkamrába, csak egy volt a frankfurti per jellegzetességeiből…”
A harmadik munka lényegében egy választanulmány VIZSGÁLAT EGY TERVEN FELÜLI (?) NÉPIRTÁS ÜGYÉBEN címmel Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című könyvére.
Negyedikként olvashatunk az Eichmann-perről egy – legalábbis számomra – újfajta megközelítésben.
Az ötödik tanulmány hordozza talán a legtöbb fájdalmat: Bárd azt járja körül, hogy – idézve őt –
„az, hogy a zsidók nem álltak ellen, valóban csak a vétkesek önigazolását szolgálhatja. De ezt félretéve és tovább tépelődve azon, hogy miképp pusztulhattak el milliók, eljutunk az egyéni felelősség kérdéséhez az üldözött népen belül: kinek milyen szerepe volt abban, hogy a zsidóság – néhány kivételtől eltekintve – hagyta, hogy marhavagonokba és azután gázkamrákba tereljék?”
A kötet hatodik, bónusz fejezete egy interjú a szerzővel, mely másodközlés, eredetileg a Fundamentum című folyóirat 2021/2–3. számában jelent meg. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán úgy 1970-től napjainkig végzettek számára kötelező irodalom, de mások se mulasszák el, akik kíváncsiak a késő Kádár-kor egyetemi és tudományos világára, a rendszerváltás egy-egy elemére, illetve egy kiváló társadalomtudós életútjára.
A Múlt és Jövő Kiadó Ünnepi Könyvheti kiadványait innen érhetik el.
A Múlt és Jövő Kiadó pavilonját az Ünnepi Könyvhét (június 9-12.) alatt a budapesti Vörösmarty téren találják meg a Vigadónak háttal állva a Deák Ferenc utca-Váci utca torkolatában, 65. pavilonszám alatt.
Jó böngészést, olvasást Mindenkinek!