A kedves olvasó alappal vetheti a szememre, hogy az utóbbi időben talán túl sok a történelmi témájú cikk: Ungváry Krisztián kiváló könyvének ismertetőjét követte a budapesti gettóról szóló írás, majd múlt héten a 80. kerek évfordulóra figyelemmel a doni hősökre (áldozatokra?) emlékeztünk. Mivel jelen cikk tárgya is kerek évfordulós alkalom okán ötlött az eszembe, így nézzék el nekem a tematikus ismétlést. Ígérem, jövő héten aktuálisabb téma jön: megnézzük, mi lehet a közös a három „P”-ben, azaz a Pantera groove-thrash metal zenekarban, a Kossuth-díjas, kiváló színészben, Páger Antalban és a P. Mobil zenekarban.

Most viszont üljenek be velem az időgépbe, a képzelt helyszín újfent Nyugat-Magyarország egyik járási központja, még a békeidőben, a dátum 1933. február elseje. Ezt a kitalált beszélgetést is egy kávéházban jegyezték fel, a beszélgetés résztvevői: Béla, a főpincér és a méltóságos úr, a hivatkozott történelmi események megtörténtek.

–        Alá’ szolgálja Bélám, leülnék a szokott asztalomhoz!

–        Tiszteletem Méltóságos úr, foglaljon csak helyet, csak gyorsan csukja be az ajtót, mert bejön a mínusz 4 fok, nem győzzük a kályhát rakni.[1]

–        Ne is mondja Béla, pedig már egy kicsit enyhült az idő a pár nappal ezelőtti mínusz tízhez képest, erre mondják: minden relatív.

–        Adja csak a kabátját Méltóságos úr, beakasztom a kályha közelébe, gyorsan megszárad, míg megissza a reggeli szokásost. Hozhatom?

–        Hozza Béla, maga egy gondolatolvasó. Harapnivaló?

–        Sári valami amerikai stílusú süteményt sütött, a receptet egyenesen New Yorkból kapta, tudja Méltóságos úr, valamelyik kuzinja odament a nagy világégés után, elvett egy ekte[2] amerikai menyecskét. Szóval brownie-nak hívják az édességet, lényegében egy szoros tésztájú csokis piskóta, baracklekvárral tálaljuk.

• Bélám, rossz édesség nincs, tudja jól, hozzon egyet nekem belőle és a szokásos kávét. A tegnapi pesti újságok megjöttek a hajnali vonattal?
• Meg, Méltóságos úr, ott vannak a szokott helyükön.
• Köszönöm, átolvasok néhányat gyorsan, míg készítik a reggelimet.
• Itt is vagyok, Méltóságos úr, parancsoljon, nos, mit írnak a lapok?
• Mindegyik azzal van tele, hogy Hitler Adolf Németország új kancellárja [3]

• És mit jelent ez nekünk hosszútávon?
• Nem vagyok jós Bélám, nem tudom, a Magyarság cikke mindenesetre optimista, idézem:

„Hétfőn délben létrejött az a történelmi fordulat, amely Németország életének kétségtelenül legnagyobb eseménye a világháború óta. Hitler Adolfot, a nemzeti szocialista párt vezérét Hindenburg elnök birodalmi kancellárrá nevezte ki. A tizennégyesztendős nemzeti szocialista mozgalom ezzel átvette Németország vezetését. Az osztrák vámtisztviselő fia, a müncheni piktor, a bécsi kárpitos-segéd, akit a német nép milliói Messiásnak tartanak, híveinek mámoros éljenzése közepette bevonult a Wilhelmstrasse kancellári palotájába és ellenségeinek összedöbbenéséből érzik, hogy ezzel a nappal belépett Európa életébe is. Hitler Adolf, a német Messiás, tizennégy esztendőn keresztül folytatta jó- és balsorsban, magára hagyatva és millióktól körülvéve a maga óriási harcát, nemcsak egy nép, egy ország politikai hatalmaival, hanem egy egész materiális és erkölcsi világrenddel szemben és ezeknek a hatalmaknak meg kellett hajolniok az ő törhetetlen akaratereje és hátrálni nem akaró igazsága előtt..”[4]

• Méltóságos úr, azt is meg kell ám nézni, hogy ki mondja, amit mond, én is hallok ám ezt-azt, a Magyarság főszerkesztője Milotay István jobbról előz mindig, tudvalevő, hogy a numerus clausus[5] támogatója volt, a húszas években bírálta Bethlen miniszterelnök urat[6], sőt emlékszem, egy évtizede üdvözölte a hitleri sörpuccsot[7] Lapozza már fel a Népszavát[8], ők mit írnak?
• Béla, meg fogom még érni, hogy elviszik magát, mint kommunista izgatót, és akkor kivel fogok reggel értekezni, na, olvasom:

„Egész Németországban óriási az izgalom. A köztársasági pártok el vannak készülve arra, hogy a köztársasági gondolatot bármely oldalról jövő erőszakkal szemben megvédik. A polgárháború szinte hajszálon lóg és minden attól függ, hogy amilyen lépésekre szánja rá magát Hitler és kormánya. A jobboldali diktatúra elleni tiltakozás gyanánt vasárnap egész Németországban nagy-gyűléseket tartott a munkásság. A legnagyobb gyűlés Berlinben a Lustgartenben[9] volt válaszul a nemzeti szocialisták múlt heti felvonulásának. A gyűlés megkezdése előtt már teljesen megtöltötte a tömeg a helyiséget. Kétszázezer ember szorongott a gyűlésen… Künstler elvtárs kijelentette, hogy a szociáldemokrácia 1933. évi harci jelszava: Berlin vörös, a berlini munkásság gondoskodik róla, hogy az ellenforradalom sohse keríthesse hatalmába Berlint, a munkásság, a köztársaság fővárosát. A félév óta kísérletező kormányok bebizonyították, hogy csak szenvedést és nyomort tudnak hozni. Politikai cirkusz ez, mondotta, amelynek igazgatója Hitler Adolf és ha ez az igazgató csak hat hónapig is kormányon marad, romhalmazzá válik egész Németország. Államcsínnyel minden szamár tud kormányozni, de aki Németországban elhagyja az alkotmányos alapot, számítson rá, hogy a nép minden eszközzel megvédi jogait.”

• Látja Méltóságos úr, én egy szavát nem hiszem el ennek a Hitlernek, még ránk is szenvedést fog hozni, meglátja.
• Igen, a Budapesti Hírlap[10] vezércikke is így fogalmaz:

„Hogy a Hitler-mozgalom le tud-e szűrődni és meg tudja-e magát tisztítani mindattól a sok eszmei zavartól, túlságba csapongó indulattól és ideológ szélsőségtől, mely minden tömegmozgalomtól elválaszthatatlan, amíg csak mozgalom. Tud-e reális, konstruktív kormányzati elvvé tisztulni és higgadni az, ami szekta-szellem, ami eddig részben tömegindulatok és lázas gerjedelmek kavargása volt?”

• Mesebeszéd Méltóságos úr, egyrészt a Budapesti Hírlap is egy erősen jobboldali lap, másrészt nem hiszek a hitler-félék „megszelídülésében”.
• Ne legyen igaza, Béla, ne legyen igaza, még egy vesztes háború nem hiányzik ennek az országnak! Indulnom kell a megyeházára, kézcsókom a kedves feleségének, fiúkat üdvözlöm. Adja át legmélyebb hódolatomat Sárinak is, mennyei volt ez a sütemény.
• Átadom, Méltóságos úr, aztán csak óvatosan azzal a hódolattal, beszélik, hogy a Sárinak a lovász Pista udvarol, meghallja, hogy itt maga teszi a szépet, majd jól elnadrágolja kegyelmedet!

 

Hitler kancellárrá választását követően, 1933. március 24-én lépett hatályba az úgynevezett német birodalmi felhatalmazási törvény (németül Ermächtigungsgesetz; teljes nevén Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító jogszabály. A törvény felhatalmazta Adolf Hitler birodalmi kormányát arra, hogy törvényeket alkosson, ideértve a költségvetés elfogadásáról és az államháztartási hitelek felvételéről szóló rendelkezéseket is, továbbá lehetővé tette, hogy a birodalmi kormány nemzetközi szerződéseket kössön anélkül, hogy a parlament jóváhagyását kikérné. A felhatalmazási törvény eredetileg csak négy évig volt hatályos, de később a Reichstag a törvény hatályát még két ízben meghosszabbította, majd 1943-ban Hitler rendeletben határozatlan idejűre változtatta, így az a nemzetiszocialista rendszer bukásáig hatályban maradt. A felhatalmazási törvény elfogadása utáni tizenkét évben a Reichstag mindössze hét törvényt alkotott, melyek közül kettő éppen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozott.

 

Kilencven évvel később, mi már jól tudjuk hova vezetett Hitler kancellári kinevezése és a felhatalmazási törvény idejében az országlása: a második világháború két számban összesítve: 100 millió halott, ebből 30 millió civil áldozat.

 

Jegyzetek

[1] A korabeli időjárás a Magyarország 1933. január 31-i lapszáma alapján.

[2] Az echte (vagy magyarosan írva ekte) német eredetű szó, aminek a magyar jelentése valódi, igazi, hamisíthatatlan.

[3] 1933. január 30-án nevezte ki von Hindenburg, az előző évben újraválasztott német birodalmi elnök a 44 éves Adolf Hitlert birodalmi kancellárrá

[4] Magyarság 1933. január 31-i lapszám, címlap

[5] A numerus clausus (magyarul: „zárt szám”, értsd: korlátozott, maximált keretszám): általános értelemben bármilyen maximált létszámkeretet alkalmazó szabály, törvény, legtöbbször egyetemi felvételekkel kapcsolatban, a magyar közbeszédben a zsidóság egyetemi felvételi arányát korlátozó 1920. évi XXV. törvénycikk közkeletű elnevezése. A törvényben a zsidó kifejezés nem szerepelt, de az akkori egyetemi felvételi arányok között ez értelemszerűen a zsidó származásúak magas számának korlátozására, és a nem-zsidó, keresztény magyar hallgatók arányának emelésére irányult. A numerus clausus módosításáról rendelkező 1928. évi XIV. törvénycikket 1928. április 26-án hirdették ki. A változtatás révén – ami nagyobb mozgásteret biztosított az intézményeknek a felvételi eljárás során – a következő években a felsőoktatásban a zsidó származású hallgatók száma néhány százalékkal emelkedett (1928–29: 8,8, 1930: 9,6, 1931: 10,5, 1932: 12,3, 1933: 12,5 százalék), ám az 1920 előtti arányokat már nem közelítette meg. (Adatok a Magyar Idők 2018. ÁPRILIS 26. CSÜTÖRTÖK-i internetes megjelenéséből)

[6] Gróf bethleni Bethlen István (Gernyeszeg, 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.) jogász, mezőgazdász, politikus. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke.

[7] A müncheni sörpuccs (németül: Hitlerputsch vagy Hitler-Ludendorff-Putsch, angolul: Beer Hall Putsch) Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben, ami 1923. november 8. estétől november 9. kora délutánig tartott. Végrehajtásában részt vettek a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) rohamosztagai, illetve az NSDAP vezetése alatt álló Kampfbundba tömörült paramilitáris szervezetek, mint a Sturmabteilung is. Végcélja a berlini birodalmi kormány hatalmának megdöntése és a weimari köztársaság helyett egy nemzetiszocialista politikai rendszer létrehozása volt. Az államcsíny azonban éppen a rendfenntartó szervek ellenállása miatt teljes katonai kudarccal végződött. A puccskísérlet vezetőinek nagy részét – bár többen külföldre menekültek – letartóztatták és bíróság elé állították. A néhány hónap múlva indított per során mégis viszonylag enyhének mondható ítéletek születtek. Hitler a hazaárulás vádjánál kiszabható legkisebb tételt, az öt év fegyházbüntetést kapta, amelynek letöltését Landsberg am Lech börtönében kezdte meg. Ezalatt diktálta Mein Kampf című műve első kötetét helyettesének, Rudolf Heßnek. A börtönből rövid idő múlva, kilenc letöltött hónap után szabadon engedték, így az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával összesen tizenhárom hónapot volt büntetésben.

[8] A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsa központi orgánuma. Napjainkban is megjelenő nyomtatott és internetes újság.

[9] Berlini közpark

[10] A Budapesti Hírlap 1881. június 16-tól jelent meg 1938-ig, mint konzervatív, nacionalista sajtóorgánum.