Amíg az orvostudomány szükségesnek tartja a boncolást részben az orvostanhallgatók anatómiai ismereteinek megszerzése, részben a halál okának megállapítása, illetve az esetleges bűntény kizárása céljából, addig a halacha vitatott kérdésként kezeli ezt a műveletet. A legfőbb érv a boncolás ellen az, hogy a judaizmus szerint a holttestet minél előbb – lehetőleg még a halálozás napján – a legnagyobb tiszteletadással el kell temetni. Márpedig a temetés késleltetése ellenkezik a Mózes V. 21. 23-ban olvasható parancsolattal, amely még az akasztással kivégzett bűnözőben is elsősorban Isten teremtményét látja: „…ne hagyd hulláját a fán, hanem el kell temetned őt aznap…”, maga a boncolás pedig a halott iránti tiszteletnek mond ellent.
Yechezkel ben Yehuda Ha’levi Landau prágai rabbi (1713-1793) érdekes problémát vet fel és vizsgál meg több oldalról. Az alaphelyzet: két ember ugyanazzal a betegséggel kerül kórházba, az egyik közülük meghal. Kérdés: felboncolhatja-e a holttestet az orvos azért, hogy a betegség okozta károk feltérképezése segítségével megpróbálja megmenteni a másik embert, hiszen az életmentés felülírja a tórai parancsolatokat (három kivételével: a gyilkosság, a bálványimádás és a vérfertőzés tilalma). A következtetés tehát az, hogy életmentés esetén megengedett a boncolás. És álljon itt mindjárt a legkézenfekvőbb ellenvélemény: a halottat nem kötelezik a parancsolatok, így hát az életmentés törvényei sem vonatkoznak rá.
A fentebb leírtak aktualitását az adja, hogy a hónap elején heves tüntetéseket váltott ki izraeli szélsőséges vallásos körökben egy hír, miszerint az ügyészség elrendelte egy Bet Semesben elhunyt 13 éves fiatalember holttestének igaságügyi boncolását. A tüntetések csak akkor értek véget, amikor az ügyészség elállt szándékától. Nem ez volt az első – és úgy tűnik, nem ez lesz az utolsó – eset, amikor ez a kérdés összeütközéshez vezetett ultraortodoxok és a hatóságok között.
Az utóbbi tíz évben az izraeli Igazságügyi Orvosszakértő Intézet igazgatója utasítására a CT vizsgálatok jóvoltából mintegy 60 százalékkal csökkent a boncolások száma, tekintettel a vallásos lakosság érzékenységére. Voltak azonban olyan esetek, amelyekben a rendőrség szükségesnek tartotta az eljárást a halál okának tisztázása vagy az idegenkezűség kizárása érdekében. A fentebb említett fiatalember holttestén sérüléseket fedeztek fel, ezért látták indokoltnak a boncolást.
Egy ortodox újságíró, Itzik Ohana az ügy kapcsán hangsúlyozta, hogy míg az ortodoxok száma Izraelben 1,3 millió, addig az ultraortodoxokhoz mindössze néhány ezer család tartozik, melyek többsége Jeruzsálemben és Bet Semesben él. Ezeknek a szélsőséges elemeknek az erőszakos fellépése ortodox szemmel nézve istenkáromlásnak számít. Izrael ugyan demokratikus ország, ahol az állampolgároknak joguk van tüntetni, de az erőszak semmiképpen nem fér bele a demokráciába.
A Zaka nevű szervezet, amelynek ortodox önkéntesei a szerencsétlenségek és a terrorcselekmények áldozatainak azonosításával foglalkoznak, sokszor közvetítenek az áldozatok családja és a hatóságok között. A legtöbb esetben sikerül meggyorsítaniuk a szükséges vizsgálatok elvégzését annak érdekében, hogy mihamarabb el tudják temetni a holttestet.
A 13 éves fiatalember esetében az agresszív tüntetések a temetés késleltetése miatt még a vizsgálati időszakban elkezdődtek, és akkor maradtak abba, mikor kiderült, hogy a halál okaként fertőzést állapítottak meg, ezért eltekintettek a boncolástól. Meg kell jegyezni, hogy hasonló összetűzések már hosszú évtizedek óta ismétlődnek. 1959-ben Joel Teitelbaum rabbi, a szatmári haszid mozgalom megalapítójának támogatásával létrejött az Atra Kadisa (Szent Hely) nevű szervezet. Teitelbaum rabbi nem csak a cionizmust, de az Agudat Israel nevű ortodox pártot sem fogadta el. A szervezet vezetősége többek között elutasítja az Izraeli Főrabbinátus álláspontját, amely szerint emberélet megmentése céljából szigorú feltételek betartása mellett megengedett a szervátültetés. Utóbbi kérdésről a ZSIMA egyik korábbi cikkében olvashatunk.
Az íráshoz felhasznált források:
הלכות ניתוחי מתים | הרב אליעזר מלמד | בית המדרש | אתר ישיבה (yeshiva.org.il)
https://www.ynet.co.il/judaism/discourse/article/sypgbd8oa#autoplay