Egyszer réges-régen, valahol Kánaán határától nem is olyan messze…
A hely, ahol nyolcszázharminc évig állt a Szentély.
Még a Szentély építése előtt, élt két fiútestvér.
A Tammuz 17.-től Tisá be Ávig terjedő három hetes időszak a Szentélyre való emlékezés ideje.
Mese Bálám szamaráról, aki megvédte gazdája életét.
Támmuz hónap 17. napja tragikus nap a zsidóság számára. Ebben az időszakban emlékezünk a Szentélyre,
Néha, hogy sikerüljön, amit elterveztünk, saját magunkat kell legyőznünk és, bizony, az a legnehezebb!
Mese a lázadókról és az Örökkévaló türelméről.
Tizenkét kém nekiindul, hogy Mózes kérésére felderítsék Kánaán országát.
A világgá ment ökröcskék hat napot szántottak, kocsit húztak, a hetedik napon pihentek.
Mese a tóra adásról, Mózesről és az angyalokról.
Egyszer, réges-régen az Örökkévaló elhatározta, hogy odaadja a Tórát az embereknek.
Lág báómer egy örömteli nap. Két fontos eseményre is emlékezünk.
Gyakran mondjuk arra, ami jó, tökéletes. Vagy akár pont az ellenkezőjére.